Csavargás a pesti flaszter mélyén

2024. április 25. 00:03

Egykor a Pestet ellátó kertészek gazdálkodtak az itteni dűlőkön, most jó, ha látunk egy-két fát a kőrengetegben. Belevetjük magunkat Teréz és Erzsébet városaiba.

2024. április 25. 00:03
null
Nizalowski Attila

Nyitókép: A Lenin körút a Dohány utca felől 1968-ban, háttérben a Blaha Lujza tér neonjai
Fotó: Fortepan

Kevesen tudják, hogy Teréz- és Erzsébetváros egy városrészként indult a kőrengeteggé válás útján a 18. század végén. Utóbbi 1873-ban vált el szülő­anyjától, s vette fel a császárné, Sisi nevét. Ekkorra azonban már alig maradt valami a pesti városfalon túli műkertészetekből. Az egykori zöldséges- és gyümölcsöskertek mind beépültek, s a dűlők nyomvonalán kialakultak az emléküket nevükben őrző közterületek. Kertész, Akácfa, Nagy Diófa utca, Rózsák tere. Furamód itt ma a legnagyobb a budapesti népsűrűség és a legkisebb az egy főre jutó zöld.

Ez a tartalom csak előfizetők részére elérhető.
Már előfizetőnk?

Összesen 106 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!