A húsvéti szent három nap: ebben a felfokozott állapotban jó lesz elcsendesedni

2024. március 28. 08:12

Talán rég vártuk már ennyire a húsvétot. Feje tetejére állt a hazai közélet, jó lesz megpihenni.

2024. március 28. 08:12
null
Ádám Rebeka Nóra

Nyitókép: pecsiegyhazmegye.hu

A húsvéti szent három nap (liturgikus nevén: Sacrum Triduum Paschale), azaz nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat Jézus Krisztus keresztre feszítésének, sírbatételének és feltámadásának három napja. De talán nem minden olvasónk tudja, melyik napon mi történt egészen pontosan, illetve, hogy milyen rítusok elevenednek meg e három szent napon.

Nagycsütörtök

A Nagycsütörtök az Eucharisztia (azaz az Oltáriszentség) és a papság (egyházi rend) alapításának ünnepe. Délelőtt olajszentelési misét tartanak a püspöki székesegyházakban. A püspök együtt misézik az egyházmegye papjaival, megszenteli a keresztelendők és a betegek olaját, valamint a krizmát, amit a keresztség, a bérmálás és az egyházi rend kiszolgáltatásakor, illetve templomszenteléskor használnak . A papság ilyenkor megújítja szenteléskor tett ígéreteit. 

Este minden templomban szentmisével emlékeznek az Utolsó Vacsorára, az Oltáriszentség és az egyházi rend alapítására.

Nagycsütörtök esti liturgiájában az Utolsó Vacsora felidézésével az Eucharisztia alapítására emlékezünk, amikor Jézus maga köré gyűjtötte tanítványait. A szentírási olvasmányok felidézik az egyiptomi kivonulás éjszakáját, amikor az angyal megkímélte az izraeliták házait, mert a bárány vérével megjelölték az ajtófélfákat. A húsvéti lakoma áldozati báránya Krisztus előképe: saját testét adja értünk, vére pedig megszabadít a bűntől, az örök haláltól.

Az ősegyházban ezen a napon fogadták vissza a bűnbánókat.

A szentmise utáni oltárfosztás – amikor eltávolítanak az oltárról minden díszt, még a terítőt is – Jézus elfogatására és szenvedéseire emlékeztet. A szertartás végén a csend is jelzi a Jézus szenvedésével együtt érző fájdalmat. Az Oltáriszentséget ilyenkor a mellékoltárhoz viszik: ez Jézus elfogatását, elhurcolását jelképezi. Csendben fejeződik be a szentmise, a végén nincs áldás.

Nagypéntek

A Nagypéntek Jézus Krisztus kereszthalálának napja. Ez az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, megkínzásának, halálának és temetésének napja. 

Ezen a napon nincs szentmise. 

Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán. Nagypéntek az év legmegrendültebb liturgiája. A Jézust jelképező oltár díszek nélkül, csupaszon áll. Az oltár üres: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya.

Az ige liturgiájában olvasunk Jézus szenvedésének titkáról, majd halljuk szenvedésének történetét János evangéliumából. A passiót felolvassák vagy énekelve adják elő, drámai módon idézve fel Krisztus szenvedését, az Isten irántunk való szeretetének titkát. Ezután a pap a Feketevasárnapon (Nagyböjt 5. vasárnapján) letakart feszületről leveszi a leplet és kezdetét veszi a kereszthódolat.

Az Egyház nagypénteken szigorú böjt megtartását kéri a hívektől. 

A 18 és 60 év közötti hívek háromszor étkezhetnek, és egyszer lakhatnak jól, valamint 14 éves kortól a húsételek fogyasztásától is tartózkodni kell. A hívek ezzel az önmegtagadással fejezik ki szeretetüket Jézus iránt. A nap folyamán a templomokban elhangzik a lamentáció (Jeremiás siralmai) és keresztút-járást is tartanak.

Nagyszombat és húsvét vigíliája

Nagyszombaton az Egyház Krisztus szenvedéséről és haláláról elmélkedik a szentsír előtt időzve. Az esti vigília-szertartással veszi kezdetét a Katolikus Egyház legfontosabb ünnepe, a húsvét, amely a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti: 

Jézus Krisztus feltámadt a halálból és mindenkit meghív az örök életre.

Nagyszombat a gyász napja, Jézus most sírban fekszik egy nagy kővel elzárva. Nagyszombaton egész nap lehetőség van imádságra a szentsír előtt. Ezen a napon készülődünk a feltámadás örömére. Ilyenkor betölti lakásainkat, családjainkat és szívünket a csend, amely segít Krisztus szeretetének-halálának titkában elmélyedni. Nagyszombat – Jézus a sírban pihen, a hívek felkeresik a templomokban felállított szentsírt.

Húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe. Húsvét éjszakáján az egyház talán legszebb ünneplése jeleníti meg számunkra a szent titkokat. A liturgia szimbólumaiban megjelenik a fény és a sötét, a tűz és a víz, a nap és a csillagok, hogy együtt magasztalják a feltámadott Krisztust, aki legyőzte a sötétséget, a halált. 

A liturgia sötétben kezdődik, abban a sötétben, amely a világra borult Krisztus halála után.

A vigília szertartása négy, jól elkülönülő lényegi részből áll: a fény liturgiájából, az igeliturgiából, a vízszentelésből és az áldozati liturgiából. A jelenlegi liturgikus rend, a IV. századra vezethető vissza.

A húsvéti vigília szertartása a tűzszentelés szertartásával kezdődik. Egyedül a parázsló szén világít, s az arról vett tűzzel a pap meggyújtja a húsvéti gyertyát, miközben azt imádkozza, hogy Jézus Krisztus tegnap és ma, ő a Kezdet és a Vég, ő az Alfa és az Ómega, övé az idő, és övé az örökkévalóság, övé a dicsőség és a hatalom, mindörökkön örökké. A húsvéti gyertya fénye maga is Jézus Krisztust jelzi, feltámadását, amely belevilágít a templom sötétjébe és egyúttal a világ sötétjébe is, hogy új reményt adjon.

Amikor a pap elindul a fénnyel, akkor hangzik föl az egyház leggyönyörűbb éneke, az Exultet, a húsvéti örömének. A húsvéti örömének elhangzása után kezdődik az igeliturgia, amely végigvezet minket az üdvösségtörténet nagy állomásain, eljutva az Újszövetségig. A katolikus templomokban ősi hagyományt követve általában húsvét vigíliáján, a nagyszombati szertartás során szolgáltatják ki a keresztség szentségét a felnőtt korukban megtérteknek, vagyis ekkor fogadja őket tagjai közé az egyház. 

* A cikkhez a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia sajtószolgálatának háttéranyagait használtuk fel.

 

 

Összesen 50 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
varga-judit
2024. március 30. 02:57
Magyar Peti! Nem voltál jó az ágyban! Nem tudtál K I E L É G Í T E N I ! ! !
tanulo-jani-2023
2024. március 29. 04:40
Bocsi, de inkább NEM OLVASOM A TÖBBI komit, mert Nagypéntek van, naponta nem kívánok 5* gyónni, ráadásul bűnbánatot tartani.. bár lehet bánni de.. btw... köszönet az írásért, jó összefoglaló és talán csütörtök estére még egy: "ezt cselekedjétek, az Én emlékezetemre... + ahol ketten hárman össze-gyültök, ott vagyok Én.." az egyház létrehozásának kezdete is (~).
birozsletaparadicsomnemzsargamagyarorszageloremegyennemhatrafelecsakafidezsesadogtorminizsterelnokurasag
2024. március 28. 15:13
"27. Rogán katonái elvezették őt a helytartó palotájába, és egy egész csapat katonát gyűjtöttek köréje. 28. Levetették róla a ruháit, és egy skarlátvörös köpenyt adtak rá. 29. Egy tövissel font koronát tettek a fejére, a kezébe pedig egy nádszálat adtak, és térdre borulva gúnyolták: »Üdvöz légy, zsidók királya!« 30. Kifújták az arcát, megcsapkodták, 31. majd a nádszálért elvezették, és kivették a kezéből, és saját ruháit vették rá, és elvezették őt, hogy keresztre feszítsék."
2024. március 28. 15:06 Szerkesztve
Mandiner sem reagál ilyen módon. Nem lepődöm meg, mióta láttam, mennyi idejébe telt a reklámiparnak felfogni a covid-19 járványát.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!