A naplóírásnak nagy hagyományai vannak az irodalomban. A magyar irodalom legnagyobb naplóírója talán Márai Sándor volt, aki 1943-tól egészen a haláláig, 1989-ig rögzítette napi olvasmányélményeit, a világhelyzet állapotát és életének különféle mozzanatait. A naplóírás sajátos műfaj, könnyű benne eltévedni. Elvégre a saját életem eseményei, apró-cseprő dolgai ugyan ki mást érdekelnének? Persze Márai naplói nem ilyenek, nem bulvárhíradások egy író életéből, és Oravecz Imre napokban megjelent új könyve, az Alkonynapló sem ilyen.
A történelem megértéséhez meg kell fejtenünk a nagy kognitív átmenetek titkát; a társadalmak a tudásszerzés, a termelés és a hatalomgyakorlás hármas metszetében léteznek, a nagy változások előidézője pedig minden esetben a hitrendszerek átalakulása – vélte Ernest Gellner, a „filozófiai antropológia” mestere.
Életének 108. évében elhunyt Bakó Ferenc, aki a közösségi médiában is ismert és népszerű volt.
Az ügyben halált okozó testi sértés miatt indult büntetőeljárás.
A férfi tiltakozásként elégetett egy Koránt a nagykövetség előtt – ezt követően késsel támadtak rá.
A felsőoktatási intézmények előszeretettel gondolnak magukra a haladás zászlóvivőiként, ám saját megújulásukkal szemben többnyire radikálisan konzervatívok. Vízió, idő és a kisszerűség levetkezése is nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a képesek legyenek megőrizni relevanciájukat, és felkészüljenek a jövőre.
Apám húgával sosem beszélgettem igazán komolyan. Zárt, rejtőzködő lény volt, a belső világát megtartotta magának. Valójában nem ismertem. És most már nem is fogom megismerni.
Ezúttal a Reuterst osztotta ki a világ egyik leggazdagabb embere. Egyébként az ukránok Starlink-számláját a lengyelek fizetik.
Sorsdöntő voksolást tartanak Európa vezető országában.
