Így vonult be a magyar csapat a 2024-es olimpia megnyitóján
![](https://cdn.mandiner.hu/2024/07/si6KJVE8ox7J-7rPM466NmbKUxH8Fks5fmg8c7OgpVo/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2QzMjM0MmM5ZWM0NDQ5Njk4YTYxMDEwZTY1MzIxYzhj.jpg)
A Szajnán hajóval érkeztek a világ különböző nemzetei.
![](https://cdn.mandiner.hu/2024/07/si6KJVE8ox7J-7rPM466NmbKUxH8Fks5fmg8c7OgpVo/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2QzMjM0MmM5ZWM0NDQ5Njk4YTYxMDEwZTY1MzIxYzhj.jpg)
A címnek választott, megejtően szép mondatot Ambrus Lajos nagy esztétikai értékű pomológiai munkájában, a Nagy almáskönyvben találjuk.
„Ez a döntő mozzanat – írja –, otthon lenni és megérteni a természet, a biológiai sokféleség és a gondolkodás fontosabb összefüggéseit.” Mit akar, mit kedvel, mire vágyik a fa, mit kell tennünk, hogy a régi fajta, a szomolyai fekete, amiről Ambrus ír, nekünk ajándékozza termését? S ha mégse adja, hát elfogadni, hogy nem nálunk érzi otthon magát, nem azt a helyet kedveli, ahol mi élünk.
Otthon érzi magát, megajándékoz, kedvel, vágyakozik – így beszéli el a nyelv a fa „akaratát”. Az apró darabkákra törött világ összeillesztése ilyen nyelvi műveletekben zajlik. A rész helyett az egész tiszteletében, a puszta anyagelvűség helyett a belső megragadásában. Az újszerű, ezért meghökkentő metaforák használata mégis azzal a veszéllyel fenyeget, hogy komolytalanná teszi a komoly dolgokról való beszédet. Hogy a barlangnak szája, az üvegnek pedig nyaka van, megszoktuk. Ám ha valaki azt találja mondan