Régi feljegyzések alapján azonosították az erdőben szunnyadó, hajdani épületet és évek munkájával értek el csodás eredményeket: unikális leleteket is találtak. A projekt vezetőjével beszélgettünk.
A Balatonszemeshez tartozó erdőben állt egykor egy pálos kolostor, írásos bizonyítékok szerint a 14. század óta. Korábbi feljegyzések alapján, az Ordoszi Napsugár Alapítvány kezdeményezésére indult a kolostor utáni nyomozás. Az épület beazonosítása és a romok feltárása bő tíz évre tekintenek vissza, ám Mórocz Viktor alpolgármester, a Balatonszemesi Pálos Örökség projektvezetője lapunknak elárulta: helyi gyerekként többször sütöttek szalonnát a környéken, és a Bóbita-forrás közelében akkor is kilátszott már a földből néhány tégla.
Mint kiderült,
a kolostor létezésére az erdő elnevezése is utalt: Barátok erdejének hívják a helyiek. Pontos helyét senki sem ismerte, de az öregek többször emlegették,
hogy az erdőben hajdanán templom állt. Ennek nyomán a néhai Sebestyén Erzsébet említett alapítványa létrehozott egy „pálos szellemiségű emlékhelyet” ott, ahol valaha élhettek és dolgozhattak a szerzetesek, majd 2014-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézete megkezdte a feltételezett kolostor területének feltárását a Civil Régészeti Alap, az Ordoszi Napsugár Alapítvány és az önkormányzat összefogásával. Itt jegyezzük meg: a cikk szomorú aktualitását adja, hogy dr. Végh András régész, a szemesi ásatás kiváló vezetője nemrég elhunyt.
A pálos rend az egyetlen középkori eredetű, magyar alapítású férfi szerzetesrend, amely a mai napig működik: a késő középkorban, Nagy Lajos és Mátyás király alatt élte virágkorát, majd a török harcok alatt jelentősen megrongálódtak, vagy elpusztultak az épületeik. A török kiűzése után a rend újra fejlődni kezdett, ám II. József 1786-ban feloszlatta: közel 150 évig kizárólag Lengyelország területén maradtak pálos szerzetesek. 1934-ben aztán újra indult hazánkban is a Pálos Rend, majd 1950-től a kommunisták betiltották a működésüket. Magyarországon ma nagyjából pár tucat, 40-50 romjaiban létező, vagy a föld alatt feltárásra váró pálos kolostort vagy templomot tartanak számon. A rend központja jelenleg Lengyelországban van, a magyar tartomány székhelye Pécsett. Magyar pálos közösségek működnek Budapesten, Márianosztrán és Petőfiszálláson.
„Önellátó” pálosok
„A leletek évről évre sokasodtak, a régészeti munka során az épületegyüttes romjai felbukkantak, megismertük a kolostor méreteit, alaprajzát” – mondja Mórocz Viktor, aki hozzáteszi: a pálos szerzetesek jellemzően erdős területekre építették a kolostoraikat, önálló életmódot folytattak, maguk végeztek mindent, az ellátásukhoz szükséges módon tervezték meg a környezetet.
Balatonszemesen is volt saját halastavuk, a szerzetesi épület alatt pedig 24 méteres pince rejtőzött,
amelyre egykor kétszintes épület nehezedhetett – erre az alapfalak vastagságából következtetnek.
Ami a Mindszent kolostor történetéről bizonyos, hogy 1322-ben említik először, 1555-ben egy török támadás elpusztította, 1744-ben pedig idelátogató pálosok feljegyezték róla, hogy magas falakat találtak, és a torony még állt, a teteje viszont hiányzott. Hamarosan aztán széthordták az építőanyagokat a környékbeliek, több épületben megtalálhatóak innen származó faragott kövek – többek között a Hunyady család balatonszemesi birtokközpontján, az országos műemlékvédelem alatt álló barokk magtárban, vagy a közeli szomszédos település szintén barokk templomában Szóládon – meséli a projektvezető.
Csodálatos leletek
Ide kapcsolódik, hogy
nemrégiben felfedezték a kivételes jelentőségű, nemzetközi összehasonlításban is unikálisnak számító alapkövet
– hangsúlyozza az alpolgármester. Ahogy más lapnak nyilatkozva is kiemelte már: „A nagyméretű kváderkövön négy gót betűt láthatunk rövidítéssel, jelentésüket mostanáig nem sikerült megfejteni. Valószínűleg egy imádságra utalnak, talán benne van a Mindenszentek név. Nem kizárt, hogy a szöveg folytatódott a templom további kövein.
Hasonló jellegű leletet egész Európában nem találtak!
Ennek a kőnek a megtalálása a szemesi ásatást a nemzetközi érdeklődés középpontjába helyezte.”
Megtudjuk, hogy valódi „kincseket” találtak az ásatások során:
velencei aranydukátot, Zsigmond-kori ezüst pénzérméket, bronz feszületet, Velencéből származó kék fonalas, fodros gallérdíszes üvegpalack-töredéket, faragott köveket, az egyiken férfiarcot,
amely egy szerzetes portréja lehet. Előkerültek ólom textilplombák is: ezek a korabeli kereskedők jeleit tartalmazzák, amelyek eredet- és márkavédjegyekként funcionáltak. Mivel efféle ólomplombák kerültek elő Itália északi városaiból is, bizonyos, hogy a templom és kolostor körül nemzetközi kereskedelem is zajlott!
Tanösvény, emlékhely és egy nagy álom
Jelenleg egy emlékhely és 2022 óta tanösvény fogadja itt a látogatókat: a közel két kilométernyi túra során információs táblák ismertetik meg a pálos renddel és a Mindszent kolostor eddig feltárt érdekességeivel a vállalkozó szelleműeket.
A jövőről szólva Mórocz Viktor bizakodó terveket vázol: „Miután a régészeti munka véget ér, szeretnénk a feltárt alapfalakat megmagasítani, hogy azok kiemelkedjenek a földből, szeretnénk a valóságban is elképzelhetővé tenni az eredeti épületet.
Tavaly kész lett a templom háromdimenziós rekonstrukciója,
ami QR-kód segítségével elérhető a helyszínen és az interneten is. Tervbe vettük egy túraközpont létrehozását a forrás helyreállításával együtt. A közeli magaslatra pedig
káprázatos panorámájú balatoni kilátót képzelek.
A pálos kolostor környezetét újra élő helyszínné szeretném tenni: a »Pálos kilátó« összekapcsolná a turisztikai attrakciót a lábánál lévő emlékhellyel, ehhez pedig fontos lehet a Pálos Utak rendszerébe foglalása és a lengyelek által kezdeményezett egységes nemzetközi zarándokúthoz való hozzákapcsolása is.”
Nyitókép: A templom háromdimenziós rekonstrukciója. Mindszent Pálos Kolostor, Ordoszi Napsugár Alapítvány. Készítette: Fodor Zsolt
A mongol kutató úgy véli, az eredmények fontosak lesznek a mongolok, az európai hunok, a magyarok ősei, valamint a mai mongolok közötti genetikai kapcsolat és rokonság meghatározásában.
A nagy vihart kavaró tanulmányban a honfoglaló minták helyett neolitikus egyéneket vizsgáltak, pedig Árpád magyarjainak nincs közvetlen genetikai kapcsolata a neolitikus Kárpát-medencei lakossággal.
Az etnikai identitás kulturális jelenség, így se nyelvészeti, se régészeti, se archeogenetikai módszerekkel nem vizsgálható, vallja Somfai Kara Dávid, aki nyelvek és népek kapcsolatáról is beszélt.
Az Abák és Árpád-házi királyaink közös őshazából, az ázsiai hun birodalom területéről származnak, Aba Sámuel felesége pedig Szent István testvére lehetett – tudjuk meg a tanulmány szerzőitől.
„A mi dolgunk, hogy Jézus szeretetével szembesítsük az embereket. Benne van a pakliban, hogy emiatt gyűlölni fognak minket” – ünnepi interjúnk az úszómesterből lett fiatal pasaréti atyával, akinek még szerzetesi neve is azt jelenti: húsvét.
Rácz Zsófia vezető régész elmondta: létrejött egy közel száz egyénből álló hálózat Mongóliától a Kárpát-medencéig, és közvetlen bizonyítékot találtak az európai hunok ázsiai hun eredetére.
Tényleg sokan figyeltek fel az applikációra – csak éppen az adatszivárgási botrány miatt. Égető a kérdés: akik egy applikációt sem tudnak biztonságosan működtetni, azok mennyire lehetnek kormányzóképesek?
