Régi feljegyzések alapján azonosították az erdőben szunnyadó, hajdani épületet és évek munkájával értek el csodás eredményeket: unikális leleteket is találtak. A projekt vezetőjével beszélgettünk.
A Balatonszemeshez tartozó erdőben állt egykor egy pálos kolostor, írásos bizonyítékok szerint a 14. század óta. Korábbi feljegyzések alapján, az Ordoszi Napsugár Alapítvány kezdeményezésére indult a kolostor utáni nyomozás. Az épület beazonosítása és a romok feltárása bő tíz évre tekintenek vissza, ám Mórocz Viktor alpolgármester, a Balatonszemesi Pálos Örökség projektvezetője lapunknak elárulta: helyi gyerekként többször sütöttek szalonnát a környéken, és a Bóbita-forrás közelében akkor is kilátszott már a földből néhány tégla.
Mint kiderült,
a kolostor létezésére az erdő elnevezése is utalt: Barátok erdejének hívják a helyiek. Pontos helyét senki sem ismerte, de az öregek többször emlegették,
hogy az erdőben hajdanán templom állt. Ennek nyomán a néhai Sebestyén Erzsébet említett alapítványa létrehozott egy „pálos szellemiségű emlékhelyet” ott, ahol valaha élhettek és dolgozhattak a szerzetesek, majd 2014-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézete megkezdte a feltételezett kolostor területének feltárását a Civil Régészeti Alap, az Ordoszi Napsugár Alapítvány és az önkormányzat összefogásával. Itt jegyezzük meg: a cikk szomorú aktualitását adja, hogy dr. Végh András régész, a szemesi ásatás kiváló vezetője nemrég elhunyt.
A pálos rend az egyetlen középkori eredetű, magyar alapítású férfi szerzetesrend, amely a mai napig működik: a késő középkorban, Nagy Lajos és Mátyás király alatt élte virágkorát, majd a török harcok alatt jelentősen megrongálódtak, vagy elpusztultak az épületeik. A török kiűzése után a rend újra fejlődni kezdett, ám II. József 1786-ban feloszlatta: közel 150 évig kizárólag Lengyelország területén maradtak pálos szerzetesek. 1934-ben aztán újra indult hazánkban is a Pálos Rend, majd 1950-től a kommunisták betiltották a működésüket. Magyarországon ma nagyjából pár tucat, 40-50 romjaiban létező, vagy a föld alatt feltárásra váró pálos kolostort vagy templomot tartanak számon. A rend központja jelenleg Lengyelországban van, a magyar tartomány székhelye Pécsett. Magyar pálos közösségek működnek Budapesten, Márianosztrán és Petőfiszálláson.
„Önellátó” pálosok
„A leletek évről évre sokasodtak, a régészeti munka során az épületegyüttes romjai felbukkantak, megismertük a kolostor méreteit, alaprajzát” – mondja Mórocz Viktor, aki hozzáteszi: a pálos szerzetesek jellemzően erdős területekre építették a kolostoraikat, önálló életmódot folytattak, maguk végeztek mindent, az ellátásukhoz szükséges módon tervezték meg a környezetet.
Balatonszemesen is volt saját halastavuk, a szerzetesi épület alatt pedig 24 méteres pince rejtőzött,
amelyre egykor kétszintes épület nehezedhetett – erre az alapfalak vastagságából következtetnek.
Ami a Mindszent kolostor történetéről bizonyos, hogy 1322-ben említik először, 1555-ben egy török támadás elpusztította, 1744-ben pedig idelátogató pálosok feljegyezték róla, hogy magas falakat találtak, és a torony még állt, a teteje viszont hiányzott. Hamarosan aztán széthordták az építőanyagokat a környékbeliek, több épületben megtalálhatóak innen származó faragott kövek – többek között a Hunyady család balatonszemesi birtokközpontján, az országos műemlékvédelem alatt álló barokk magtárban, vagy a közeli szomszédos település szintén barokk templomában Szóládon – meséli a projektvezető.
Csodálatos leletek
Ide kapcsolódik, hogy
nemrégiben felfedezték a kivételes jelentőségű, nemzetközi összehasonlításban is unikálisnak számító alapkövet
– hangsúlyozza az alpolgármester. Ahogy más lapnak nyilatkozva is kiemelte már: „A nagyméretű kváderkövön négy gót betűt láthatunk rövidítéssel, jelentésüket mostanáig nem sikerült megfejteni. Valószínűleg egy imádságra utalnak, talán benne van a Mindenszentek név. Nem kizárt, hogy a szöveg folytatódott a templom további kövein.
Hasonló jellegű leletet egész Európában nem találtak!
Ennek a kőnek a megtalálása a szemesi ásatást a nemzetközi érdeklődés középpontjába helyezte.”
Megtudjuk, hogy valódi „kincseket” találtak az ásatások során:
velencei aranydukátot, Zsigmond-kori ezüst pénzérméket, bronz feszületet, Velencéből származó kék fonalas, fodros gallérdíszes üvegpalack-töredéket, faragott köveket, az egyiken férfiarcot,
amely egy szerzetes portréja lehet. Előkerültek ólom textilplombák is: ezek a korabeli kereskedők jeleit tartalmazzák, amelyek eredet- és márkavédjegyekként funcionáltak. Mivel efféle ólomplombák kerültek elő Itália északi városaiból is, bizonyos, hogy a templom és kolostor körül nemzetközi kereskedelem is zajlott!
Tanösvény, emlékhely és egy nagy álom
Jelenleg egy emlékhely és 2022 óta tanösvény fogadja itt a látogatókat: a közel két kilométernyi túra során információs táblák ismertetik meg a pálos renddel és a Mindszent kolostor eddig feltárt érdekességeivel a vállalkozó szelleműeket.
A jövőről szólva Mórocz Viktor bizakodó terveket vázol: „Miután a régészeti munka véget ér, szeretnénk a feltárt alapfalakat megmagasítani, hogy azok kiemelkedjenek a földből, szeretnénk a valóságban is elképzelhetővé tenni az eredeti épületet.
Tavaly kész lett a templom háromdimenziós rekonstrukciója,
ami QR-kód segítségével elérhető a helyszínen és az interneten is. Tervbe vettük egy túraközpont létrehozását a forrás helyreállításával együtt. A közeli magaslatra pedig
káprázatos panorámájú balatoni kilátót képzelek.
A pálos kolostor környezetét újra élő helyszínné szeretném tenni: a »Pálos kilátó« összekapcsolná a turisztikai attrakciót a lábánál lévő emlékhellyel, ehhez pedig fontos lehet a Pálos Utak rendszerébe foglalása és a lengyelek által kezdeményezett egységes nemzetközi zarándokúthoz való hozzákapcsolása is.”
Nyitókép: A templom háromdimenziós rekonstrukciója. Mindszent Pálos Kolostor, Ordoszi Napsugár Alapítvány. Készítette: Fodor Zsolt
Már nemcsak azt keressük a legmodernebb módszerekkel, hol állt és hol csapott össze a magyar és a török sereg, hanem azt is, hogyan mozogtak az akkori terepviszonyok között.
A szlávok vándorlása az utolsó demográfiai esemény volt, amely alapvetően rajzolta át Európa képét. Sikerük nem a hódításban, hanem egy pragmatikus, alulról szerveződő életformában rejlett.
A herceg elleni bestiális támadást előre eltervezték, mégis indulatból követték el, de azt is megtudjuk, hogyan étkezett Szent László és a Rurik-dinasztia leszármazottja. Kutatók a Mandinernek.
Magyar és mongol tudósok eredtek Aba Sámuel királyunk őseinek a nyomába, és az izgalmas kutatás egészen az ázsiai és európai hunokig vezetett. Idén az ásatások újabb fejezete zárult le.
Az érdekfeszítő, inspiráló vitával tarkított beszélgetés során az archeogenetika szerepe, a magyar identitás fogalma, és a kettős honfoglalás elmélete is szóba került.
A mongol kutató úgy véli, az eredmények fontosak lesznek a mongolok, az európai hunok, a magyarok ősei, valamint a mai mongolok közötti genetikai kapcsolat és rokonság meghatározásában.
Japán a drónhadviselés új, olcsóbb iránya felé nyit: a tengerészet már átvette az első kartonalapú AirKamuy 150 drónokat, amelyek könnyűek, gyorsan gyárthatók, és a radarok számára is nehezebben észlelhetők.
Méghozzá micsoda nem mindennapi kiütéssel!
