Ötvenhat a hatvannyolcadikon és Kádár Apró Dögei ma
A világesemény, amely Budapesten játszódott ezen a napon 1956-ban a kommunista rémuralom legyőzésének kezdete volt. Petri-Lukács Ádám írása.
A posztmodern természettudomány kétségbe vonja a szabad akarat létezését, ezzel karnyújtásnyira kerül az erkölcs és a felelősség feladása is. Egy fiatal magyar filozófus szerint azonban nemcsak helyes, de észszerű is kétségbe vonni a nihilizmusnak megágyazó új tudományos közmegegyezést.
A természettudományok világát az utóbbi két évtizedben kiemelten foglalkoztatja a kérdés, vajon rendelkezünk-e szabad akarattal. Az izgalom oka, hogy korunk népszerű tudományos irányzatai (mint a kvantumfizika) és féltudományos világértelmezései (köztük az az elmélet, amely szerint az életünk pusztán számítógépes szimuláció) logikájukban egyaránt kizárják a szabad akarat lehetőségét: hogy magunk döntünk a cselekedeteinkről, pusztán illúzió… Nem nehéz belátnunk, milyen szerteágazó következményei lehetnek a Homo sapiens erkölcshöz és felelősséghez fűződő viszonyára – akár csak az igazságszolgáltatásra – nézve, ha ez a tézis idővel közmegegyezéssé lényegül.