Évezredek alatt sem jutottunk sokkal közelebb az emberi tudat megértéséhez. Ha megszületik rá az átfogó elméletünk, az teljes paradigmaváltást hoz majd a technológiai fejlődésben, a kulcsterület ehhez az idegtudomány, amely hidat képez a bölcsészet- és a természettudományok között – állítja egy fiatal amerikai agykutató.
Egyetlen materialista, jelenközpontú, Istennel szemben szkeptikus műalkotás felfedezése inspirálhatta a modern európai világkép megszületését – állítja egy amerikai irodalmár. A kérdés most az, milyen művek segíthetnek annak meghaladásában.
Nagyszabású felmérést csinált a Századvég, hogy kiderítse, mit is jelent a kulturális kereszténység, és mennyien vannak a kultúrkeresztények. Az eredmények meglepőek. Interjúnk a kötet két szerzőjével.
A globalizáció optikai csalódása, hogy a világot irányító ipari és technológiai rendszerek semlegesnek, személytelennek tűnnek. A kikötői daruk vagy a légiirányító panelek nemcsak technikai infrastruktúrák, hanem kulturális kódok is, a modernitás hatalmi struktúrái, amelyekre nem csak akkor kellene figyelnünk, amikor meghibásodnak.
Hortobágyi T. Cirill főapát szerint a klímaváltozás játszhatott szerepet abban, hogy a helyiség felmelegedett, így a bogarak számára is ideálissá vált a környezet.
De nem csak Trump viselkedése érintette meg, új könyve athéni bemutatóján elárulta, előfordult, hogy sírva fakadt a görögországi gazdasági helyzet miatt.
Az erdőn akkor történhet az emberrel valami lényeges, ha felveszi a tempóját. Erről szól lényegében Végh Attila A belső őserdő című könyve.
Franciaország máris történelmi költségvetési megszorításokat jelentett be, miközben az európai gazdasági krízis egyre inkább politikai fegyverré válik.
Ha Kijevnek nincs szerencséje, úgy járhat, mint az F-16-os vadászbombázókkal, amelyeknek zömmel leselejtezett, korábbi változatait adták az USA NATO-szövetségesei
