A bizonytalan időjárás miatt lefújták az ünnepi operaestet Székesfehérváron
„A Hunyadi László operaestet egy későbbi időpontban, szintén ingyenes előadásként szeretnénk pótolni” – írta Cser-Palkovics András.
Ókori Venus-szoborfejet vásárolt a székesfehérvári Szent István Király Múzeum egy belga aukción, ami múzeumtörténeti eseménynek számít. Mutatjuk a „sztorit”.
Belényesy Károly régész, a Szent István Király Múzeum szakmai igazgatója a császárkori Pannoniából származó különleges szoborfej történetéről a Mandinernek elmondta: 2023 júniusában bukkant fel a Rob Michiels aukciós ház katalógusában egy genti magángyűjteményből származó római kori tárgy, a feltehetően császárkori, pannoniai eredetű mészkő női fej származási helyeként pedig Székesfehérvárt jelölték meg.
A régész elmesélte, hogy szinte azonnal kiszúrták a szoborfejet, majd akcióba lendültek: 2023. június 10.-én értesültek a műtárgy felbukkanásáról és 2023. június 12-én vették fel a kapcsolatot a belgiumi akciós házzal. „Az aukciós ház segítségével még az árverés előtt megpróbáltuk megvásárolni a Venus-fejet, de
a tulajdonos végül ragaszkodott az árveréshez”
– mondta.
Mint kiderült, az unikális tárgy július végén érkezett Székesfehérvárra és jelenlegi, restaurálás előtti állapotában a Rendház Látogatóközpontjában tekinthető meg 2023. augusztus 31-ig.
„Az ókori fej mészkőből készült, az arc idealizált nőalaké, ami istennő ábrázolására utal. Fejét, tekintetét balra fordítja, az orr későbbi kiegészítés. A nő arcát kissé hosszúkásnak ábrázolták, a keskeny szemhéj, a gömbölyű szem, az egyenes metszésű orr, a száj keskenyebb megformálásával, eszményített vonásaival együtt fiatal nőt ábrázol. A műtárgy magassága 305, szélessége 152 milliméter” – árulja el a részleteket a szakmai igazgató.
Kérdésünkre az is napvilágot látott, hogy az antik műtárgyat az aukciós katalógusban 800-1200 euró értékűre becsülték, amely nem tükrözte annak valósi értékét. „Az árverés nagyon élesre sikerült, a nyertes ajánlatunk 4000 Euro volt, amely véleményünk szerint még
így sem tükrözi a tárgy valódi és különösen annak eszmei értékét”
– rögzíti Belényesy Károly. A Székesfehérvári eredet kérdése miatt tulajdonképpen nem is volt kérdés, fűzi hozzá, hogy lépéseket tesznek annak megszerzéséért: jelen körülmények között ez volt az egyetlen módja annak, hogy a váratlanul felbukkant darab nem kerüljön ismét egy kevésbé ismert gyűjteménybe.
„Ez természetesen minden a Kárpát-medencéből elszármazott műtárgyra igaz. Nem kell feltétlenül a Seuso-kincshez mérhető műtárgyegyüttesre bukkannunk ahhoz, hogy egyértelmű legyen mindenki számára:
a kulturális örökséget nem szabad áruba bocsájtani. Nem szabad kiengedni, és nem kell vonakodni visszahozni,
különösen, ha az eredet kérdésében nincs okunk kételkedni” – fejti ki a szakember.
Fennállásának 150. évfordulóját ünnepli a Szent István Király Múzeum, tudjuk meg: „Ez az első alkalom, hogy a múzeum aukción vásároljon olyan műtárgyat, amelynek származási helye a megyei hatókörű városi múzeumhoz köthető. Az akció egyben precedenst teremt és kiterjeszti a gondoskodás körét minden ismert, vagy ismeretlen, de a múzeum gyűjtőköréhez tartozó műtárgyra. Ebben igen erős motívum a fenntartó támogatása, amely kifejezetten ösztönző.
Nem kellett sokáig győzködni a döntéshozókat a műtárgy szimbolikus hazatérésének jelentőségéről”
– mondja el az igazgató.
A történeti háttérrel kapcsolatban elhangzik: „A belső-pannoniai kisebb városok művészeti emlékeiről a Kr. u. 3. századi Gorsiumból ismerünk néhány helyhez köthető emléket, így a műtárgy-vizsgálatok teljes spektrumú protokollja a kutatás számára
evidenciákat szolgáltat majd a térség római kori történetére vonatkozóan”.
A „különleges szépségű szoborfej” egyelőre a székesfehérvári múzeumban tekinthető meg, ősszel pedig, több intézmény bevonásával roncsolásmentes vizsgálatok sorozatát kezdik meg rajta, majd ezek eredménye alapján restaurálás veszi kezdetét.
„A múzeumi tárgyak számos titkot rejthetnek. A Venus-fej esetében már a múzeumba kerülésének története is kalandos: a műtárgy a vizsgálatok lezárulásáig
egy megfejtésre váró, Pannonia fennállásának időszakából való üzenet”
– zárja gondolatait Belényesy Károly.