Rekordszámú jelentkező nyújtott be pályázatot az Operaház vezetésére. Az elbíráló bizottságnak harminc napja van javaslatot tenni, a végső döntést pedig Csák János kulturális és innovációs miniszter hozza majd meg. Minden egy helyen, amit eddig tudni lehet a pályázatról!
Ahogyan a Mandineren is beszámoltunk róla korábban, a kulturális minisztérium tavaly decemberi közlése szerint új pályázatot írtak ki az Operaház főigazgatói munkakörének betöltésére, miután az előző eredménytelenül zárult. A vonatkozó jogszabálynak megfelelően az új pályázatot az eredménytelenné nyilvánítástól számított hatvan napon belül kellett kiírni. A jelenlegi főigazgató, Ókovács Szilveszter megbízatása 2023. február 14-én járt le. Mandátumát megbízott főigazgatóként július 31-ig, de legfeljebb az új vezető kinevezéséig Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter meghosszabbította. Az új kiírás azonban már olyan elemeket is tartalmazott, amiket a korábbi még nem – például angol nyelven is megjelent,
„Az új pályázat szempontjait meghatározza a jövőben történő befektetés szemlélete, a jövőképek versenye annak érdekében, hogy hírnevét tovább növelve a Magyar Állami Operaház még inkább meghatározó szerepet játsszon a magyar kulturális életben és a világ művészetében” – hangsúlyozta a kommüniké.
Eredetileg Ókovács Szilveszter mellett Győriványi Ráth György karmester – aki korábban fő-zeneigazgatói pozícióban is volt –, illetve Zoboki Gábor építész – akinek a nevéhez az Operaház felújítása köthető – nyújtottak be pályázatot a vezetői székre. Valamivel később Zoboki Gábor azonban visszavonta a pályázatát. A visszalépés hírét Ókovács Szilveszter lapunknak adott interjújában a következőképpen kommentálta:
„Talán, hogy most rossz a gazdasági helyzet? Pedig ilyenkor is vinni kell a hajót, ilyen meg nem fordulna a fejemben. (...) Nekem ugyan kisgyermekként volt egy »építész korszakom«, de végül az éneklés jegyében töltöttem az utóbbi negyven évet, és megígérhetem, hogy maradok a kaptafánál. Évadokat tervezek, nem épületeket vagy vízhálózatot.”
Az Operaház vezetői pályázatával kapcsolatosan meglehetősen sok dezinformáció látott napvilágot, melyekre lapunk egyenként rá is kérdezett egy korábbi interjúban. Az állítólagos két évre szóló kinevezés tényét a jelenlegi főigazgató így kommentálta: "Javaslom az erős forráskritikát. ... Szakmaiatlan, szokatlan, bizonytalanságot szülő és jogilag is problémás volna bármi módon eltérni az ötéves kinevezési gyakorlattól. Nincs olyan operaház és operai főigazgató sem, aki jól járna két évvel."
A sikertelen első kör után 2023. március 28-áig, vagyis e hét keddjéig lehetett benyújtani a pályázatokat az újból kiírt főigazgatói posztrat. Ókovács Szilveszter tegnap közösségi oldalán adott hírt róla, hogy beadta a pályázatát. „17 óra előtt röviddel én is benyújtottam pályázatomat a főigazgatói pozícióra – háttérben a minisztérium épülete, ahol 1999 januárjában hivatali munkám megkezdtem. Utána kerültem az Ybl-palotába.
Most sincs cicoma, nincs támogatói kör, csak 220 oldal tényanyag, terv és 12 év főigazgatói tapasztalat.
Mivel egyetlen személyt keresnek az OPERA élére, mindig magam írom a véleményem (a vezetőtársakat külön pályázatok során kell kiválasztani a hatályos jog szerint). Illetve, valaki mégiscsak ott ült a klaviatúrámon: Valóság nagybátyánk” – jegyezte meg.
A határidő lejártáig ezúttal – a korábbi két jelölt helyett – már heten nyújtottak be pályázatot,
„Örömmel és büszkeséggel osztom meg Önökkel, hogy alig egy órával ezelőtt beadtam pályázatomat az Operaház főigazgatói tisztjére. Az elmúlt hetekben kevesebbet tudtam posztolni, mert gőzerővel dolgoztunk az anyagon, melynek a »Dimenzióváltás az Operában« címet adtuk. A pályázat megírása és menedzselése olyan energiákat követelt tőlem, melyek megsokszorozták erőmet, hiszen a cél elérése,
a Magyar Állami Operaház világszínvonalra emelése, motivációm alapja és élethivatásom beteljesülése lehet.
Egyedül biztosan nem tudtam volna ezt a nagy munkát elvégezni, de csodálatos csapatot sikerült összekovácsolnom, akiknek tagjait a következő napokban egyenként fogom bemutatni Önöknek. Most szurkoljanak nekem, várom a következő lépést!” – jelentette be közösségi oldalán Rost Andrea. (A vele készült életútinterjúnkat itt olvashatják el.)
Érdekes adalék lehet, hogy Rost Andrea közel egy hónapja, február 23-án járt Csák Jánosnál a Kulturális és Innovációs Minisztériumban. „Ma délután Rost Andrea Kossuth-díjas operaénekest és Hűvösvölgyi Ildikó Kossuth-díjas magyar színművésznőt, valamint Apáti Bencét a Budapesti Operettszínház balettigazgatóját fogadtam” – írta Csák akkor a közösségi oldalán.
Az Index információi szerint Rost Andrea erős csapatot állított össze: balettigazgatónak Nagy Tamást, főrendezőnek Balázs Zoltánt, fő-zeneigazgatónak Káli Gábor karmestert, ügyvezető igazgatónak Mozsár Istvánt, a Magyar Állami Operaház egykori megbízott főigazgatóját kérte föl.
Miklósa Erika (a vele készült interjúnk itt olvasható) is Facebook-oldalán számolt be a beadott pályázatról, ahol arról ír, hogy „ennek a legendás intézménynek az új aranykorát szeretné megteremteni – az opera és a klasszikus balett egyetlen hazai univerzumának”. A Mandiner forrásai szerint egyesek már első körben is kapacitálták a Kossuth-díjas operaénekest, hogy induljon az igazgatói székért, de akkor ő határozottan elzárkózott ettől. Ezúttal újabb impulzusokat kapott, amivel meggyőzték, hogy szálljon be a versenybe..
„»Nem akkor érsz célhoz, ha mindent kimerítettél, hanem ha megtaláltad a kimeríthetetlent.« – Hamvas Béla írta ezt. Én pedig mottóként használtam a Magyar Állami Operaház főigazgatói posztjára beadott pályázatomhoz, amelynek címe: Az Opera – küldetés. Igen, ma délután benyújtottam a pályázatomat.
Hűségem a műfajhoz, a szeretve tisztelt Magyar Állami Operaházhoz kötelez erre a szolgálatra”
–áll Miklósa bejegyzésben. Mint írja, ő még emlékszik az Operaház aranykorára: azokra az évekre, évtizedekre, melyeket immár nosztalgiával és vágyakozva emlegetnek művészek, operai dolgozók és művészetrajongók egyaránt.
Ami Miklósa csapatát illeti: szintén az Index hozott napvilágra információkat az opera-énekesnő győzelme esetén felmerülő nevekről. „Fő-zeneigazgatónak, úgy tudjuk, Vajda Gergely karmestert kérte föl, balettigazgatónak pedig Aleszja Popova balettművészt. Operaházi berkekből pedig azt az információt kaptuk, hogy a pályázattal kapcsolatos gyakorlati lépésekben Miklósa Erika nevében Bonecz Ervin, a Muzsika című online komolyzenei lap ügyvezetője járt el – aki benne van a Magyar Teátrumi Társaság felügyelő bizottságában is –, az énekesnő tehát minden bizonnyal szán neki valamilyen szerepet” – jegyzi meg a portál.
A harmadik operaénekes pályázóként a gyergyóremetei születésű Molnár Leventét emlegetik, de szintén nyújtott be pályamunkát Kesselyák Gergely is, az Opera első karmestere, aki volt már az Opera fő-zeneigazgatója is. Kesselyák ifjabb Harangozó Gyulával és Herczeg Tamással vág neki a megmérettetésnek. Az Index a jelöltek között említi még dr. Vadász Dánielt, aki jogászként és énekesként tevékenykedik, valamint Aczél András rendezőt is. „Szóba került még Alpaslan Ertüngealp törökországi görög származású, Magyarországon élő karmester, zongoraművész neve is lehetséges pályázóként” – jegyzi meg a portál.
Az elbíráló bizottságnak harminc napja van javaslatot tenni,
Egy biztos: a leendő főigazgatónak – a magyar kulturális életbe is beszivárgó válsághelyzet miatt – valószínűleg nem lesz egyszerű dolga. A pályázati kiírás erre külön ki is tért, hiszen a jelentkezők pályamunkáinak tartalmaznia kellett a „jelenlegi nehéz gazdasági helyzet kezelésére vonatkozó terveket is”.
Nyitókép: Miklósa Erika, Ókovács Szilveszter és Rost Andrea Facebook-oldala
A nő tartoztatná, a férfi menne, avagy mi a fontosabb: a szerelem vagy a háború? A III. Haydneum Eszterháza Fesztivál nyitókoncertje erre is választ adott, Haydn Armida című operájának címszerepében pedig Vaszilisza Berzsanszkaja hengerelte le a végére több mint elégedett közönséget.
A román sajtóban Magyarország a kulturális önazonosság példájaként jelenik meg.
A pulykakeselyű a lábára üríti székletét, így hűti magát. Akad, akinek az országra kell epét hánynia, hogy a figyelmet fenntartsa.
A polgárság számomra értékvállalás, etikai tartás, felelősség, közösségi elköteleződés, szolidaritás, tisztelet, nyitottság és párbeszédre való készség. A digitális térben is. Miklósa Erika írása.
A videóban azt állítják, hogy a Magyarországon élő 300 ezer görögkatolikus mind ukrán leszármazottak.
Orbán Viktor felhívása után kevesebb mint egy hét alatt ötvenezernél is többen csatlakoztak a digitális polgári körökhöz. A kezdeményezés célja, hogy a tagok közösen alakítsák ki a magyarság „nemzeti algoritmusát”, és a digitális világban megvédjék kultúráját és identitását.
Az olasz miniszterelnök kiemelte, hogy a baloldali ideológia végleges felszámolásához Európában az illegális bevándorlás elleni szünet nélküli küzdelemre van szükség.
Orbán Viktor a hétvégén a Harcosok Klubja edzőtáborban volt, ahol előadást is tartott.
