Hány órát tévézünk, mikor hallgatunk rádiót, melyik online portált olvassuk? Veszünk-e még print lapokat, és ha igen, miket? És vajon honnan tájékozódunk leginkább? Lássuk!
„A globalizáció, a technológiai fejlődés és a médiafogyasztási szokások folyamatos átalakulása nemcsak a média egyes részpiacain hozott gyors és mélyreható változásokat, hanem néhány részpiac határai is változtak, elmosódtak az utóbbi időben” – áll a piaci változásokat folyamatosan nyomon követő Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2022-es Médiapiaci jelentésében. A részletes dokumentumból egy sokszínű, technológiaintenzív, folyamatosan változó és fejlődő hazai tartalomipar rajzolódik ki, amely ugyanakkor egyre nagyobb kihívásokkal szembesül a globális platformok növekvő média- és reklámpiaci súlya miatt.
Forrás: Kantar Hoffmann-Scores Group / NMHH; Nielsen, Ariosz, Scores Group / NOK
Egyre jobban terjed a több képernyős (multiscreen) eszközhasználat, és egyre kevésbé jellemző a kizárólagos tévénézés. Magyarországon is mind szélesebb körben népszerűek az új médiaplatformok (audio- és videóstreaming-szolgáltatások, videómegosztók, közösségi oldalak), amelyek nemcsak a hagyományos médiával, hanem az online tartalomszolgáltatókkal is versengenek a felhasználók figyelméért és a reklámpiaci bevételekért.
„A tévécsatornák üzleti modelljét és bevételi kilátásait a videóstreaming-szolgáltatások és videómegosztók állítják kihívások elé, a rádióknak a megszámlálhatatlan mennyiségű és tematikájú online rádióval, a zenei streamingszolgáltatókkal és podcastokkal kell versenyre kelniük, a nyomtatott sajtónak – és egyre inkább az audiovizuális és az online tartalomszolgáltatóknak is – a különböző közösségimédia-platformok (Facebook, Instagram, TikTok) kihívásaira kell választ találniuk” – áll az NMHH jelentésében.
Televíziót még ma is rendszeresen néz a felnőtt magyar lakosság döntő többsége (86%). Az erre fordított időt leginkább az életkor, a társadalmi státusz és a digitális felkészültség határozza meg.
A legnagyobb nézőtábora a két piacvezető kereskedelmi csatornának, az RTL Klubnak és a TV2-nek van a 18–22óra közötti műsorsávban. A legnézettebb közszolgálati csatorna a Duna TV volt ebben a műsorsávban.
Magyarországon az elmúlt időszakban hét közszolgálati tévécsatorna, illetve nyolc országos kereskedelmi televíziós médiaszolgáltatás működött. A médiahatóság szerint a magyarországi televíziós piac
A televíziós műsorszámok közül a kereskedelmi csatornák saját gyártású műsorai, valamint a kiemelt sportesemények vonzották a legtöbb nézőt.
„Bár a tévénézők aránya mintegy tíz százalékot esett az elmúlt tíz év során, a televízió továbbra is fontos szerepet játszik a magyar emberek tartalomfogyasztásában: egy átlagos napon a négy évnél idősebb hazai lakosság mintegy háromnegyede szokott tévézni” – írja az NMHH. Hozzáteszik: „A magyar háztartások 96%-a rendelkezik televízió készülékkel, mintegy 80%-uk korszerű sík képernyős változattal.”
Forrás: Nielsen Médiakutató Kft.
Az online tartalomszolgáltatást üzemeltető 271 hazai médiacégből mindössze hat lépi át az egymilliárd forintos éves árbevételi szintet. Ezek a következők:
Az NMHH négyezer fős mintán végzett reprezentatív kutatást; a mérések szerint a 16 évesnél idősebb lakosság 76%-a volt internethasználó. Az internetezés szinte teljes körűnek mondható a 16–50 éves korosztályokban, ugyanakkor az ötven fölöttiek körében az életkorral együtt növekszik az internetet nem használók aránya.
„Az otthonán kívül az internetezők kétharmada használt internetet, a legtöbben munkahelyen (43%) vagy utazás közben (36%). Az eszközhasználat szempontjából meghatározó, hogy egyre többen és egyre gyakrabban használják okostelefonjukat internetezésre” – írja az elemzés.
A látogatások száma alapján az elmúlt három évben az Index volt a leglátogatottabb weboldal,
ezután a 24.hu, az Origo és a Blikk következett. Az egy felhasználó által az adott oldalon tett látogatások száma alapján a leglátogatottabb oldalak közül az Indexre tértek vissza a legtöbbször.
„A legtöbb látogatást vonzó hazai tartalomszolgáltatások élmezőnye meglehetősen stabil. 2019 és 2021 között évente mindössze egy-egy oldal tudott bejutni ebbe a körbe: 2019-ben a Nemzeti Sport, 2020-ban a Portfólió, 2021-ben pedig a Telex” – jegyzi meg az NMHH.
Forrás: DKT-Gemius 15+, belföld
Noha a nyomtatott sajtó népszerűsége az online média előretörésével párhuzamosan csökken, különböző rendszerességgel még mindig több mint hétezer féle nyomtatott sajtókiadvány jelenik meg évente Magyarországon. Tematikus szempontból a magyarországi lappiacon az olvasottsági mérésben szereplő 294 nyomtatott lap
„A legmagasabb árbevételű lapkiadók sorát jelentős előnnyel vezeti a magazinokat és az összes megyei napilapot kiadó Mediaworks Zrt., amely az évek során több kiadó felvásárlása és beolvadása útján nőtt csaknem 48 milliárd forint éves nettó árbevételű céggé, s került a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) tulajdonába, miután a tranzakciót a kormány nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítette. Ez a nyomtatott lappiac 122 milliárd forintos teljes éves nettó árbevételének csaknem 40%-a” – áll az elemzésben.
A 15 év feletti népesség 42%-a olvasott rendszeresen újságot az elmúlt időszakban. A lappiacon az ingyenes kiadványok és a bulvár tematikájú periodikák helyzete stabilabb, a komoly tartalmat kínáló lapok iránti érdeklődés – néhány kivételtől eltekintve – évek óta csökken.
A napilapok között a Blikk, a Bors és a Nemzeti Sport vezeti a népszerűségi listát, a hetilapoknál a Szuperinfó, a Nők Lapja, a Story, a Kiskegyed és a Meglepetés volt a legnépszerűbb.
A havi magazinok közt pedig ott találjuk a Vitál magazint, a Glamourt, a National Geographicot vagy a Lakáskultúrát.
Forrás: NOK
Magyarországon hét közszolgálati rádió működik. Az egyetlen országos kereskedelmi médiaszolgáltatás, a Retro Rádió mellett 159 körzeti, helyi, illetve kisközösségi rádió üzemel, összesen 223 frekvencia igénybevételével. A nem közszolgálati rádiók közül 83 kereskedelmi, 77 közösségi jellegű. A rádiós tematikákat tekintve a legtöbb mért hallgatottságú rádió zenei tartalmat sugároz (41%), ezután következnek a vallási/egyházi szemléletű csatornák (20%), majd a hír/közélet tematikájú médiaszolgáltatások (13%).
A rádió még mindig igazi tömegmédium: a magyar lakosság nagy része rendszeresen hallgatja valamelyik csatornát. A rádióhallgatás főként Budapesten kívül, a nagyobb településeken, az ötven év felettiek körében népszerű. A rádiózás része az emberek napi rutinjának.
„Míg a televízió jellemzően a késő délután és az este médiuma, addig a rádió inkább a reggeli tevékenységekhez, a munkába járáshoz kapcsolódik –
nem véletlenül számítanak a legnépszerűbb műsoroknak az úgynevezett morning show-k”
– olvasható a kutatásban.
A 29 év alatti korosztály körében folyamatosan csökken a rádióhallgatás, ami főként a helyettesítő médiumok nagy számával, az adók zenei kínálatával és a műsorvezetőik korösszetételével magyarázható. A kizárólag online elérhető rádióadások, illetve az audiostreaming-szolgáltatások, podcastok is gyorsan terjednek, ami hosszabb távon csökkenti a hagyományos rádiók hallgatottságát.
Az országos napi hallgatottsági listán a Retro Rádió vitte a prímet, őket a hálózatos formában működő Rádió 1 követte, majd két közszolgálati csatorna – a Kossuth és a Petőfi rádió – jött a sorban.
Forrás: Kantar Hoffmann–Scores Group / NMHH
Nyitókép: NMHH
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
Az újságíró arról is beszélt, azért nem fejezte be a melegekről szóló könyvét, mert felmerült benne, hogy egy bizonyos kör „elteheti láb alól”.
„Ha otthon maradunk, annak beláthatatlan következményei lesznek a jövőre nézve. December 1-jén menjünk szavazni a magyarságunkért!”
A sajtónak nem sok esélye volt kérdéseket feltenni a Tisza Párt vezetőjének.
Külföldről is érkezhettek nagyobb összegek a kampányeseményekre, így már nem is tűnik véletlennek, hogy a Tisza Párt EP-listáján szép számmal bukkannak fel a Soros György hálózatához tartozó személyek.
Realista vagyok, kulturális misszióra nem vállalkozhatunk, nincs rá se kapacitás se igény.
A klerikofasiszta, hungarofób román párt, amelyet az úzvölgyi sírgyalázók alapítottak, minden további nélkül megjelenhet a mértékadó európai lapban.
