Kodály: Székely fonó
Kodály Zoltán – a zenepedagógus
Kodály Zoltán zenei nevelési koncepciója ma a magyar zenei köznevelés alapját jelenti, jelentős szerepe van a szakoktatásban is. Ezek az alapelvek fokozatosan alakultak ki, fogalmazódtak meg és mentek át a gyakorlatba, azután, hogy a zeneszerző figyelme 1925 táján a zenepedagógia felé fordult.
Elgondolása szerint a jó zenész kellékei négy pontban foglalhatók össze:
1. kiművelt hallás
2. kiművelt értelem
3. kiművelt szív
4. kiművelt kéz.
„Mind a négynek párhuzamosan kell fejlődnie, állandó egyensúlyban. Mihelyt egyik elmarad vagy előreszalad, baj van”
”– fogalmazta meg.
A Kodály-módszer nemzetközi sikeréről szóló dokumentumfilm
Ettől fogva a Kodály-írások új témája a zenei nevelés, amelyet ő „zenei belmissziónak” tekintett. Felszólalt a magyar karének ügyében és felvetette az óvodai zeneoktatás ötletét is. E munkával párhuzamosan számos pedagógiai művet tett az iskolások asztalára: elsőként a kétszólamú éneklésbe bevezető Bicinia Hungarica látott napvilágot.
A harmincas-negyvenes évek fordulóján Kodály terve: az általános iskolai énekoktatás színvonalának emelése, a kormányzat és a főváros részéről is támogatást kapott.
„Mit kellene tenni? Az iskolában úgy tanítani az éneket és zenét, hogy ne gyötrelem, hanem gyönyörűség legyen a tanulónak, s egész életére beleoltsa a nemesebb zene szomját. Sokszor egyetlen élmény egész életére megnyitja a fiatal lelket a zenének. Ezt az élményt nem lehet a véletlenre bízni: ezt megszerezni az iskola kötelessége” – értekezik Kodály 1929-ben a Gyermekkarokban.
A Kodály-módszer egy zenepedagógiai koncepció, ami Kodály Zoltán zenepedagógiai módszereit foglalja össze. Kodály mindössze a nevelési elveit foglalta össze, és nem épített fel szisztematikus tantervet vagy tanegységeket. Az elveket tanítványaival beszélgetve utólag gyűjtötte össze, miután 1925-től kezdődően zenepedagógiával kezdett foglalkozni. Elképzeléseit egy csapat osztálykiránduláson éneklő lánnyal való találkozás hatására gondolta át. Ez akkora hatással volt rá, hogy ezután mindenütt zenei analfabétákat látott. Ennek a hatására ismerte fel, hogy egy falusi énektanár fontosabb, mint egy operaigazgató, és ettől kezdve vált számára olyan fontossá az egész nép zenei nevelése. Célja eléréséhez a továbbiakban összekapcsolta zenepedagógiai és zeneszerzői tevékenységét. A Kodály-koncepció bevezetése 1945 szeptemberében indult Pécsett, három előképzős szolfézs csoporttal, 2016-ban a módszert az UNESCO a szellemi kulturális örökség részévé nyilvánította.
egy zenepedagógiai koncepció, ami Kodály Zoltán zenepedagógiai módszereit foglalja össze. Kodály mindössze a nevelési elveit foglalta össze, és nem épített fel szisztematikus tantervet vagy tanegységeket. Az elveket tanítványaival beszélgetve utólag gyűjtötte össze, miután 1925-től kezdődően zenepedagógiával kezdett foglalkozni. Elképzeléseit egy csapat osztálykiránduláson éneklő lánnyal való találkozás hatására gondolta át. Ez akkora hatással volt rá, hogy ezután mindenütt zenei analfabétákat látott. Ennek a hatására ismerte fel, hogy egy falusi énektanár fontosabb, mint egy operaigazgató, és ettől kezdve vált számára olyan fontossá az egész nép zenei nevelése. Célja eléréséhez a továbbiakban összekapcsolta zenepedagógiai és zeneszerzői tevékenységét. A Kodály-koncepció bevezetése 1945 szeptemberében indult Pécsett, három előképzős szolfézs csoporttal, 2016-ban a módszert az UNESCO a szellemi kulturális örökség részévé nyilvánította.
1938-ban harminckét vezető értelmiségi társaságban, a Pesti Napló hasábjain tiltakozott a zsidótörvények ellen.1942-ben nyugalomba vonult, de folytatta a népzene tantárgy oktatását a Zeneakadémián; a kormány a Magyar Érdemrend középkeresztjével tüntette ki. A Magyar Dalegyesületek Országos Szövetsége az 1942-es évet Kodály-évvé nyilvánította. Budapest ostroma alatt ő is egy budapesti zárda pincéjébe kényszerült. Ott keletkezett békéért könyörgő, zenekarra, orgonára és kórusra komponált miséje, a Missa brevis, amelyet végül az 1945 februári ostrom utáni a főváros első bemutatójaként, 1945. február 11-én mutattak be az Operaház ruhatárában.
A Kecskeméti Vég Mihály szövegére komponált magyar zsoltár nemcsak a közvélemény nagyobb részét állította Kodály mellé, de a tanítványok seregét is vonzotta. Kodály szellemi támogatásával és az ő népnevelő-népművelő eszméinek jegyében hozta létre a harmincas évek közepén a Magyar Kórus és az Énekszó című folyóiratot.
Mindkettő a katolikus egyházzene megreformálására, valamint a zenei nevelés színvonalának emelésére vállalkozott.
Kodály ekkortájt úgy döntött, hogy ezentúl gyermekkarok számára komponál műveket. Ekkor született a Háry János daljáték, a Marosszéki táncok vagy a Galántai táncok.
Kodály: Háry János nyitánya
Kodály Zoltán – az akadémikus
Kevesen tudják, hogy a Magyar Tudományos Akadémia II. világháború utáni megújítása is Kodály Zoltán nevéhez fűződik. Kodály néhány évig az MTA elnöke volt, ráadásul igen nehéz körülmények között kellett helytállnia:
az intézmény II. világháború utáni megújítását kellett irányítania.
„Nagyon nagy harc alakult ki akörül, hogy tagja lehessen a Magyar Tudományos Akadémiának. Már 1941-ben javasolták tagnak, de akkor nem sikerült megválasztani, többen ellene szavaztak. Végül két évvel később, 1943-ban sikerült nagyon jó aránnyal bekerülnie a Magyar Tudományos Akadémia tagjai közé” – mondta Dalos Anna zenetörténész, az MTA BTK zenetudományi intézetének kutatója egy, az Infostartnak adott interjúban.
Hozzátette: „A progresszív értelmiségiek nagyon támogatták őt,
hiszen nagyon fontos dolgot tett Magyarországon: a népi kultúrát beemelte a magas kultúrába.
Ezt a konzervatívabb körök nem nézték jó szemmel, sőt, ebben az időben politikai támadások is érték Kodályt és tanítványait emiatt. De 1943 táján a tudományos munkássága már olyan elfogadottá vált, hogy teljesen természetes volt az, hogy mégiscsak tagja lehet a tudományos akadémiának.”
Kodálynak más szempontból sem volt könnyű dolga az Akadémia élén, ugyanis ekkoriban volt még egy nagyon komoly konfliktus az MTA-n belül, amely majdnem az akadémia kettészakadásához vezetett: a humán tudományok és a természettudományok közötti konfliktus. Így végül nagyon szerencsésen alakult,
hogy Kodály elnöksége alatt a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert lehetett az alelnök.
Ez ugyanis létrehozta az egyes tudományágak közötti egyensúlyt.
Kodály Zoltán elképesztő munkássága előtt. Illetve szülővárosa, az évforduló alkalmából.
Forrás: Wikipédia
Nyitókép: Fortepan, 1957. / Adományozó: Kutas Anna