Egzotikus, nagyszabású útra indult az Operaház: Johann Strauss nagy sikerű operettjét, A denevért és Erkel Ferenc remekművét, a Bánk bánt adják majd elő, illetve egy magyar kamaraesttel is megörvendeztetik az Indiai-óceán partján elterülő metropolisz, Mumbai (Bombay) polgárait. Mi pedig elkísérjük őket a távol-keleti utazásra!
Az indiai Mumbai városába utaznak a Magyar Állami Operaház előadói és zenészei, ahol Johann Strauss nagy sikerű operettjét, A denevért és Erkel Ferenc remekművét, a Bánk bánt adják majd elő, illetve megörvendeztetik az indiai közönséget egy magyar kulturális esttel is. Minket pedig az a megtiszteltetés ért, hogy elkísérhetjük őket indiai turnéjukra, ahonnan helyszíni riportok és interjúk formájában adunk majd hírt az eseményekről.
„India a jövő nagyhatalma, de mire ezt kimondjuk, akár a jelené is lehet.
A legnagyobb lélekszámú és a legnagyobb arányban fejlődő ország, amely azonban nagy mértékben épít az egykori angol gyarmatosítók által lerakott európai kulturális alapzatra is” – olvashatjuk az Operaház 2022/23-as műsor kalendáriumában a turné kapcsán.
A mumbai székhelyű National Centre for the Performing Arts (NCPA) immár évek óta invitálja a Magyar Állami Operaházat a közép-európaiságot valamiképp megtestesítő A denevér című operett előadására. Végül hosszas szervezés után sikerült elérni, hogy a magyar zenészek és operaénekesek – a Strauss-operetten túl – a szünnapok egyikén koncertszerű Bánk bánnal, egy másikon pedig magyar kamaraesttel örvendeztessék meg az Indiai-óceán partján elterülő metropolisz, az egykori Bombay lakosait.
Mumbai városa
India Mahárástra államának székhelye, 1995 előtti neve: Bombay. Több mint 13 millió fős lakosságával a világ egyik legnépesebb városa. India pénzügyi, kereskedelmi és szórakoztatóipari központja. A város a nyugat-indiai tengerpart mentén elnyúló, korábban több különálló szigetből álló Szasti szigetén fekszik. Mumbai India bruttó nemzeti össztermékének mintegy 5%-át, ipari termelésének 25%-át, tengeri kereskedelmének 40-, tőketranzakcióinak pedig 70%-át adja. A világ tíz legjelentősebb kereskedelmi központjának egyike. Mumbai a kultúrák olvasztótégelye. Munkalehetőségei, viszonylag magas életszínvonala nagy számban vonzott bevándorlókat India minden tájáról.
„Maga a szervezés még a pandémia előtt, 2019-ben indult. Gyakorlatilag mostanra lettek olyanok a körülmények, hogy meg tudjuk ejteni ezt az utat. Tíz napot leszünk kint Indiában, Mumbai városában. Kilencvenhárom fő az utazó létszám, ebben benne van az énekkarunk egy része, a zenekar szólamvezetői, a szólisták és a műszak egy része. A zenekar a kinti zenészekkel kiegészülve kíséri majd az előadásokat, és a műszak is – világosítók, öltöztetők, hangtechnikusok – a kinti stábbal kiegészülve dolgozik majd” – mondja lapunknak Szénégető Tamás, az indiai turné koordinátora.
A magyar művészeket a mumbai National Centre for Performing Arts fogadja Indiában. Még 2015-16 tájékán Ókovács Szilveszter, az Operaház főigazgatója Kínában találkozott Khushroo N. Suntook-kal, az NCPA vezetőjével, akivel akkor nagyon jóban lettek. Ott született meg ennek az útnak az ötlete is.
„A denevér bemutatásán túl a másik fő cél nyilván a Bánk bán megismertetése az indiai közönséggel, hiszen ez az előadásunk járt már New Yorkban és Koreában is.
Az Opera történetében egyébként ez az első indiai út,
tudomásom szerint nem járt még kint darabunk eddig” – mondja a koordinátor lapunknak.
„Az NCPA, ahol vendégül látnak bennünket, egy kifejezetten nyugati művészetekre épülő kulturális központ. Nagyon felkészültek, nagyon szeretik az oda érkező előadásokat, s nagyon várják is mindig. Számukra az európai zene- és színházkultúra nagyon értékes dolog. Indiában óriási a populáció, de van egy olyan művelt réteg, akik ismerik és szeretik ezt a fajta magas művészetet.
Biztos vagyok benne, hogy olyan helyre megyünk, ahol értik és értékelik azt, amit csinálunk”
– magyarázza Cser Ádám, az Operaház karmestere, aki a távol-keleti turnén is vezényel majd.
A mumbai National Centre for Performing Arts épülete
„A denevérből három előadás van kitűzve, amit német nyelven játsszunk, Szinetár tanár úr rendezésében. A Bánk bán előadásunkat teljes valójában kicsit összetettebb lett volna lejuttatni a díszletei miatt, így egy koncertszerű előadás mellett döntött a vezetőség. A teljes opera nem hangzik el, csak egy picivel rövidebb változatát hallgathatja majd meg a mumbai közönség. Ez egyébként az eredeti, első ősverziója az Erkel által írt darabnak” – mondja a karmester lapunknak. Azt is elárulja, hogy az indiai turnéra utazó zenekar tizenkét fő: tehát a szólamvezetők utaznak, illetve a koncertmester. A magyar zenészek az érkezés másnapján kezdik meg a közös munkát az ottani zenekarral.
„Német nyelven játszani egy rendkívül érdekes kihívás – németül már énekeltük az operettet, de német prózában még nem játszottuk, úgyhogy az elmúlt időszakban lelkesen tanulta mindenki a szöveget. Énekelni szoktunk különböző nyelveken, de ez egy teljesen más fajta igénybevétel. Az operákban viszonylag keveset kell pózában mondani, de akkor általában magyarul szoktuk” – meséli Kovácsházi István Liszt Ferenc-díjas magyar tenor operaénekes, aki A denevér főszerepét, Eisensteint, illetve magát Bánk bánt alakítja az indiai turnén.
„A Távol-Keleten megszokott, hogy egy-egy európai produkciót meghívnak, s egy-két hétig mennek az előadások.
Indiában is vannak befogadó színházak, amelyek külföldi társulatokat és előadásokat fogadnak, mi is egy ilyen együttműködés keretében fogjuk játszani a darabjainkat” – teszi hozzá.
„Mondhatom, hogy viszonylag sok nagyszabású turnén vagyok már túl, egy időben nagyon sokat jártam például Japánban. Az az igazság, hogy mindig izgalmas elutazni egy olyan országba, ahol az ember még nem járt, s megmondom őszintén, eddig még nem volt szerencsém megfordulni Indiában. Egy picit az ember ilyenkor rákészül: utánanéz, milyen az adott ország kulturális élete, milyen a társadalmi berendezkedés, és India esetében ugyebár a higiénia is egészen másképp értelmezendő, mint Európában. Ezekre nyilván fel kell készülni, hogy lehetőség szerint betegségek nélkül megússzuk a kint töltött időt” – fejti ki a tenor.
A denevér és a Bánk bán előadások
A magyar kulturális esten a kiutazó operaénekesek és zenekari művészek fognak közreműködni, valamint Cser Ádám kíséri zongorán a dalokat.
„Ez a tematikus est tulajdonképpen Kodály Zoltán műveire épül majd, de ezen kívül lesznek még Dohnányi és Farkas Ferenc művek is. A magyar koncertest egy olyan nap zárása lesz, amikor a kinti nagykövetségen egész nap közös programok lesznek” – meséli Cser Ádám.
A karmester hozzáteszi: „Rendkívül izgalmas az, hogy az Operaház muzsikusai és a kinti zenészek találkoznak, s együtt próbálják meg maximálisan stílus hűen tükrözni Erkel zenéjét és a Strauss-operettet, ami tegyük hozzá, egyáltalán nem könnyű. Szerintem ez egy nagyon jó kaland lesz, nyitott vagyok az új kapcsolatok teremtésére, az ottani kultúra megismerésére. Az biztos, hogy rengeteg munkánk lesz kint, ennek ellenére
remélem, eleget látunk és tapasztalunk majd az ottani atmoszférából és társaságból.”
Cser Ádám és Kovácsházi István
A művészek, a zenészek és a műszak három turnusban érkezik Mumbai-ba, s noha a kulturális vízumok intézése kissé bonyolult folyamat volt, végül szerencsésen megoldódott a helyzet.
„A Mumbai Főkonzulátusnak és a Budapesti Nagykövetségnek sikerült egy úgynevezett kulturális megállapodást kötnie, ami óriási nagy segítség volt. A szállításhoz is külön vámügyintézőt és logisztikust szerveztek nekünk, akik segítik a munkánkat; ezt ezúton is köszönjük” – mondja Szénégető Tamás lapunknak, aki a turné és az utazás néhány részletébe is beavat minket.
„Két konténerrel utaztak a jelmezeink, a kellékeink és a minimális díszletünk, amelyet augusztusban hajóval indítottunk útnak.
Minden nap követtem az interneten, éppen hol tartanak a holmijaink. Az Eiffel Műhelyházból – ahol jelenleg az Opera kellékeinek, díszleteinek és jelmezeinek nagy részét tároljuk – elszállíttattuk őket Horvátországba, ott hajóra tették, ami mostanra szerencsésen kikötött Indiában. Mumbai-ban szintén kamionokra rakták őket, és mostanra hála Istennek sértetlenül megérkeztek a színházba.”
Nyitófotó: MTI
Az emberiség történelme 2024-ben sem ért véget. Szerencsére. A változások azonban drámaiak, világrendünk recseg-ropog, s az év végén is látszik: senki nem tudhatja biztosan, mit hoz a közeljövő.
Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
A közmédia klasszikus zenei tehetségkutató műsora idén kiemelt figyelmet fordít a külhoni magyarokra, akik számára külön helyszíni válogatókat is szerveznek. A jelentkezés elkezdődött, idén a magyarok mellett Ausztria, Montenegró, Szerbia és Szlovénia fiataljai versengenek majd egymással a fődíjért és az abszolút győztes díjáért.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
Az új színház 2025 januárjában nyílik meg.
Magyarországon ilyen nem fordulhat elő.
Úgy látszik, Szerbiában továbbra sem lesz színes forradalom.
