„Én az ötvenedik születésnapomon határoztam el, hogy ezentúl minden napot úgy fogok tölteni, hogy valamivel gyarapítom a tudásomat.” Tízmillió forintot nyert az ATV műveltségi vetélkedőjén dr. Kovács Attila reumatológus, akit életpályájáról, tudásának alapjairól és eddigi játékairól kérdeztünk!
Hosszú idő után a tudás lett a menő, ráadásul a Géniusz győztese, dr. Kovács Attila egy pillanatig sem kérkedett a műveltségével a vetélkedő során. Pedig lenne mire.
A kiskunhalasi Semmelweis Kórház, vagyis a szegedi tudományegyetem oktatókórházának 57 éves reumatológusa
Tősgyökeres szegedi, 2014 óta címzetes egyetemi tanár professzori fokozattal, és gerincbetegségekről tanít magyar és angol nyelven, ha éppen nem a kórházban dolgozik.
Viccesen azt mondja lapunknak: sokak életét mentett meg azzal, hogy még az egyetemen nem jelentkezett a műtéti szakra. A tudás iránti vágyat az édesanyjától örökölte, aki négy éve hunyt el. László Aranka gyermekgyógyász és genetikus volt, nem mellékesen Magyarországon az első női gyermekgyógyász professzor.
A reumatológus professzor reméli, egyre több műveltségi vetélkedő lesz a televíziókban. Fotó: www.atv.hu
Dr. Kovács Attila szerint is bátrat húzott az ATV a Géniusszal. „Mi, kvízjátékosok hosszú évek óta vártuk, hogy valamelyik csatorna lesz olyan bátor és belevág, hogy végre
ne olyan vetélkedőket kelljen nézni, ahol szivacslabdát dobálnak vagy bevásárlókocsit tologatnak az emberek.”
A győztes szerint a Géniuszban végre nem a külsőség a lényeg, hanem az általános műveltség és a tudás. A doktor azt is reméli, hogy a vetélkedőnek köszönhetően újra reneszánszát élik majd a műveltségi kvízműsorok, s ezeket nézve több ember kap kedvet az olvasáshoz, a világ megismeréséhez.
Ő is látja ugyanis, a tudás, a műveltség egyre kevésbé sikk. „A remény hal meg utoljára. Én például az ötvenedik születésnapomon határoztam el, hogy ezentúl minden napot úgy fogok tölteni, hogy valamivel gyarapítom a tudásomat.”
A saját statisztikája szerint 11 éve szerepelt korábban tévés vetélkedőben: 7 műsorban és 48 adásban játszott, s 45 alkalommal nyert is. Most tízmillió forintot, korábban pedig két autót. Először 1999-ben a Mindent vagy semmit!-ben egy Opel Tigrát, majd 2002-ben a Kell egy csapat! című vetélkedőben egy Fiat Puntót.
A mostani tízmillióból amúgy biztosan elmegy a családdal egy egzotikus nyaralása, amit már régóta terveztek.
A Géniusz győztesének két fia van, Kristóf, aki már egyetemista és Detre Lajos, ő 12 éves. „A nagyfiam, Kristóf a napokban szigorlatozott jelesre belgyógyászatból. Az orvosi pálya mellett a kvízzel is sikerült megfertőznöm kiskorában. Sokszor elkísért a versenyekre. Egyszer kint álltam a pódiumon két versenyzőtársammal, a gombokon volt a kezünk és vártuk a kérdést. Jött is: melyik a Pluto bolygó egyetlen holdja? Erre a hátsó sorokból megszólalt egy cérnavékony hang: a Charon. Az én kisfiam volt.”
A tízmillió forintot a hosszabb menetelés után, tíz ellenfelet legyőzve, egy egyszerűbb kérdéssel nyerte meg. A hecsedli másik neve iránt érdeklődött a műsorvezető, Gundel Takács Gábor. Volt, aki csak ezt látta és kommentben feltette a kérdést, milyen vetélkedő az, ahol egy hecsedlivel tízmillió forintot lehet nyerni? Dr. Kovács Attila is olvasta a hozzászólást: „Jót mosolyogtam rajta, hiszen a hecsedli előtt azért volt egy-két nagyon komoly kérdés is.”
Tokaj-Hegyalja térsége mindig káprázatosan szép volt, és Bodrogkeresztúr, ahol mindenfelől látszanak a tokaji szőlődombok és a Zemplén tekintélyes vonulata, egészen különös miliőt áraszt magából. Petri Lukács Ádám írása.
Mandula Viktor csokorba szedte azokat a kényes témákat, amikre bizonyára sokan kíváncsiak lennének.
A közgazdaságtan kiölte belőlük az embert, maradt a nyereség, a jövedelmezőség, hogy az állam minél olcsóbban tudjon gazdálkodni. Horváth K. József írása.
Ha komolyan vesszük a Nobelt, akkor joggal várjuk el, hogy olyan Nobel-díjasaink legyenek, akik szeretnek magyar Nobel-díjasok lenni.
Korszakos alkotó, aki egyszerre volt a magyar népi kultúra és zenei őshagyomány megmentője és az új irányokat kereső modern művészet úttörője. Rajcsányi Gellért írása.
Nyolc-kilenc éves korától állandó kemény munkában volt része. De a természet rendjét úgy megismerte, hogy doktorálhatott volna belőle. Csóti György írása.
A miniszterelnök október 23-a alkalmából tartünnepi beszédet
Erre valószínűleg nem számítottak a Ferencváros szurkolói.
