Szelfi Egyetem – magyar válasz érkezett a Black Mirrorra

Leimeiszter Barnabás írása

A Magyar Mozgókép Fesztivál kisfilmprogramjának egyik legérdekesebb darabja volt a Bánszki Kristóf által rendezett, harmincperces Szelfi Egyetem.

A címben megnevezett intézmény egyfajta influenszerképző, amelynek Rómeó nevű hallgatója és frissen eljegyzett menyasszonya, Anabell

törlik ugyanis a fiú Instagram-fiókját, s vele ugrik a munkával megszerzett egymillió követő. Ugranak a látszatélet luxuskellékei, a szponzorációk, a menő esküvőszervező cég támogatásával megvalósuló álomlagzi is, hacsak – hozakodik elő a Szelfi Egyetem vezetője az ördögi ajánlattal – nem szánják rá magukat, hogy élő adásban közvetítsék nászéjszakájukat, ezzel visszaépítve a közönséget.

Szelfi Egyetem - előzetes

Bánszki jól idézi meg a figyelemkultúra epileptikus, videóklipekhez hasonuló képi világát a jelenetekre ráömlő reakcióemodzsikkal meg a parodisztikusan túltolt drónfelvételekkel, ahogyan pontos az énkapitalizmus nyelvi reprodukálása is. Még a hallgatók által beszélt, hiperkurrensnek szánt szleng is többé-kevésbé valóságosnak hat, pedig ezt hitelesen visszaadni szinte a lehetetlenséggel határos.

Kár, hogy az alkotóknak nem volt módjuk hosszabban kifejteni a történetet, részletesebben kibontakoztatni a Szelfi Egyetem világát.

s az alkotás lendületét nem törné meg a sztori felgyorsításának kényszerűsége.

A film ügyesen utal a tömeg- és magaskultúra közötti különbségre, illetve annak elmosódására, magával a színészválasztásával is: a főszereplő Pribelszki Norbert a való életben is influenszer, illetve egykoron a Barátok közt szereplője, a szappanoperából ismerős Varga Izabella is, de szerepet kapnak a filmben modellek, celebek, köztük a bulvársajtó aktuális kedvence, a kamera előtt színészként is meglepően természetesen mozgó Tóth Andi; mellettük pedig a par excellence elitszínház Katona művészeit, Elek Ferencet, Tasnádi Bencét és Csoma Juditot láthatjuk a filmben.

Az már sokkal erőltettebb, életszerűtlen megoldás, hogy Anabellnek egy másik, kifinomultabb ént is írtak a forgatókönyvírók, csak hogy ezzel emeljék az alku tétjét: üres perceiben verseket ír, s fejből idéz Balzacot – ahogyan suta az a fordulat is, ami a film végén választás elé állítja a lányt.

A Szelfi Egyetem mindenesetre figyelemreméltó alkotás: olyan társadalmi jelenséggel foglalkozik, amivel a magyar filmkészítők közül kevesen foglalkoztak még, pedig éppen jellegzetes képi kódrendszerével remek alapanyagot szolgáltatna a megfilmesítéshez.