Káel Csaba szeptember 1-jével újabb két évre kapott megbízást kormánybiztosként, hogy a magyar filmipart és -kultúrát megújítsa. Többek között a Vajna-örökségről, a Filmalap működéséről, a forgatókönyv-fejlesztési rendszerről és a döntőbizottságok munkájáról is beszélt egy podcastban.
A Müpa vezérigazgatóját 2019. szeptember 1-jén nevezték ki mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztosnak, mely tisztségében idén ősszel újabb két évre megerősítették. Az Andy Vajna halála óta eltelt két év munkáját tette mérlegre a film.hu Filmgyár podcastja, amelyben Káel Csaba volt Pozsonyi Janka és Varga Dénes vendége.
A filmbiztos elmondta: a '60-as éveket tartja a magyar film aranykorának. „Azt a gazdasági környezetet már nem lehet visszahozni. Az Aczéli-gondolat az volt: mutassuk meg, hogy ez egy létező szocializmus, és hogy ez milyen szabad. Sok művész ügyesen ki is használta ezt” – mondta. „Magyarország színes ország, Közép-Európa pedig a világ egyik legérdekesebb része.”
NFI stratégia
A kormánybiztos kiemelte: nem lehet csupán egy szemszögből képviselni a mozgóképágazatot, mindenképpen ágazati szinten kell gondolkodni. 2019-ben Magyarországnak 164 milliárd forint bevétele volt a filmes tevékenységekből, így ez már egy stratégiailag is fontos kérdéssé nőtte ki magát.
„El vagyunk kényeztetve, hiszen államilag finanszírozott filmgyártásunk van, ez a világon a legtöbb helyen nem így van”
– emelte ki Káel Csaba, majd hozzátette: fontos volt végiggondolni a teljes ágazatot – hogy hogyan lehet megnövelni a bevételeket, és hogyan lehet jobban kihasználni, hogy a szakembereink a világ legnagyobb filmeseivel dolgoznak együtt. A kormánybiztos azt is kiemelten fontosnak tartja, hogy a bérmunkások mellett a kreatív szakemberek tudását is egyre inkább kamatoztatni tudja az ország.
Történelmi filmek
„A történelmi filmek a mániáim, de ez magányügy” – mondja nevetve a filmbiztos, aki szerint azonban a múltjával minden valamire való nemzetnek foglalkoznia kell, és itt nem csupán a dicső múltról van szó, hanem akár a veszteségeink feldolgozásáról is.
„A történelmi filmek az önismeretünket szolgálják.”
A filmbiztos rávilágít: nagyon fontos adósságunk, hogy kibeszéljük a történelmünket.
Andy Vajna és a Filmalap öröksége
Káel Csaba szerint Andy Vajna megtette azt a fontos lépést, hogy konszolidálta a filmipart, hiszen az előtte működő rendszerekben gazdasági téren elképesztő katyvasz volt. „Létrehozott egy finanszírozási rendszert, megteremtett egy anyagi bázist a hatos lottó bevételének egy részéből, és létrehozta a forgatókönyv-fejlesztés rendszerét” – sorolta a biztos. „Ezen kívül a magyar filmek külföldi promócióját is elkezdte, sajnos erről nem tudtam vele eleget beszélgetni, pedig most szívesen rákérdeznék, vajon miért nem kezdett el erőteljesebben foglalkozni a terjesztéssel” – tette hozzá.
Hunyadi sorozat
Az eddigi legnagyobb állami támogatással forgatják le a Hunyadi című sorozatot. „Egy nemzetközileg jegyzett magyar származású kanadai producer vezeti a folyamatot – Róbert Lantos Magyarországon is bizonyította már, hogy tud külföldre is címzett filmeket létrehozni” – magyarázta Káel. „Ráadásul a legjelentősebb európai forgalmazócéget is sikerült bevonni a projektbe. Ez egy bátor és kockázatos vállalkozás. Ugyanakkor megnyugtató, hogy
a Borgiak, a Witcher és hasonló nagy sikerű sorozatok alkotógárdájával dolgozunk majd együtt;
tehát ezt a nívót céloztuk meg. Ha ez bejön, jöhet a következő!”
A forgatókönyvek kiválasztása és a döntőbizottságok működése
„Az ágyam mellett tornyosulnak a forgatókönyvek, az elolvasásra szánt regények mellett” – mesélte nevetve a kormánybiztos. „A forgatókönyveket két döntőbizottság bírálja el, az egyik a mozikba készülő művekről dönt, a másik pedig a televíziós és streaming tartalmakról. Ennek szereplői a gazdasági, gyártási és forgalmazási szakemberek is. Ez egy többszereplős rendszer, így gyakran kerül sor vitákra, de ez így van rendjén.” A cél az, hogy minél több minőségi alkotás szülessen meg, és a tartalmak minél több emberhez érjenek el.
Filmio
A „magyar Netflix” becenévre keresztelt streamig-szolgáltatón több mint kétezer magyar film nézhető meg. „Szerettük volna közkinccsé tenni a korábbi, bőséges magyar filmkincsünket. A filmeket teljesen felújított minőségben lehet megnézni, ám az új produkciók is ide kerülnek majd fel” – magyarázta a filmbiztos.
A pedofil-ellenes törvény hatása
Káel Csaba szerint a nagy produkciós cégek nem fognak továbbállni az országból a törvény miatt. „Magyarország a legbiztonságosabb országok között van, senkinek a jogai nem sérülnek.
A Budapestre érkező világsztárok közül még senkitől nem hallottam, hogy bárkit bármiféle sérelem ért volna”
– foglalta össze.
Színházi és Filmművészeti Főiskolás évek, tanárok
Káel Csaba 1989-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, tanárai között volt Makk Károly és Fábri Zoltán is. „Makk Károly az egyik nagy barátsága az életemnek. Sikerült a 90. születésnapját a Müpában megrendezni, az emberek alig fértek be. Nagyon sokat tanultam tőle, főleg az élet szeretetét” – emlékszik vissza a filmbiztos, aki arról is mesélt, hogy noha abban az időben, amikor ő odajárt, direktbe nem volt jellemző az ideológiai nevelés a főiskolán, azért tetten érhetők voltak a marxista hatások. Káel Csaba egy rövid, személyes történetet is elmesélt arról, miként került be főiskolás vizsgafilmjébe Marcello Mastroianni. A világhírű olasz színészt egy portás szerepére sikerült beszerveznie, és a játékát egy üveg pálinkával honorálta.
Fotók: Földházi Árpád
Ki sem derül, ha nincs a botrány: ez az alak, Lakatos Márk járja az országot és előadásokat tart művelődési házakban a kultúra nevében... Ungváry Zsolt írása.
Hat fergeteges számmal, köztük a máris közismertté vált Gyere babával és a Csavargóval jelentkezett a Magyar Banda.
A könyv a modernitástól el nem szakítva, gyakorlati eredményeket is felmutatva vezet be a metapolitika fogalomába.
Ha az Egyesült Államok civilizációjáról beszélünk, akkor érdemes behatóan ismerkedni azon struktúrákkal, melyek kibontakozását és fennmaradását lehetővé tették. Pogrányi Lovas Miklós írása.
Egy hajléktalan által befogadott transznemű fiatalról és kettejük kapcsolatáról tett közzé dokumentumfilmet a 444.
A nyugati civilizáció egy 19. századi találmány, hasonlóan a vasúthoz és a távíróhoz; Európa már a bronzkorban a globalizáció középpontja volt – állítja az Oxfordi Egyetem régészprofesszora.
A Dorina Dobor-márka végigkísérte a szingapúri Magyar Hónap szinte minden kiemelkedő eseményét.
A Manchester United leendő vezetőedzője vont párhuzamot a legendával.
