„Egyszerűen rajongok azokért a filmekért, amelyekben a színészek kimagaslót alakítanak” – mondja nem titkolt elfogultsággal Udvaros Dorottya. Az Árvácska katartikus, a Csapd le csacsi! megunhatatlan, de Bódy Gábor Psyché-je mindent visz. Kedvenc filmjeiből szemezget Udvaros Dorottya.
„Az első fontos film az életemben Ranódy László Árvácska című filmje, Mélyen megrázott az a történet, rettenetesen sírtam, amikor láttam, igazi katarzist éltem át. Minden ízében csodálatos az a film! Egészen elképesztő, hogy Ranódy megtalálta a főszereplőt, nem is tudom, hány éves lehetett ez a kislány akkor, de úgy tűnt nekem, mintha mindent tudott volna már a filmezésről. Persze ez nem csak az ő tehetsége volt elsősorban, hanem Ranódy fantasztikus szeme, érzékenysége.
Hogy egy vidámabb filmre váltsunk, Timár Péter Csapd le csacsi!-ját mondanám, imádom azt a filmet. Mindig is szerettem, még most is, és engedtessék meg nekem az elfogultság: egyszerűen rajongok azokért a filmekért, amelyekben a színészek kimagaslóak. És ebben mindenki az. Az a színvonal, amit mindannyiuktól látunk, a világ bármelyik pontján megállná a helyét. Fantasztikus alakítások vannak benne, egészen lenyűgöző. És a film humora tökéletes. Megunhatatlan!
Árvácska (Ranódy László, 1976)
És akkor jöjjön egy saját film. Nem olyat választottam, ami a figyelem fókuszában van, de nekem mégis nagyon fontos, több szempontból is. Ez pedig a Dömölky János által rendezett Hajnali háztetők.
Már az is ajándék volt, hogy ebből a műből filmet készítünk. Nagyon szeretem Dömölky Jánost, és ha csak tehetem, megragadok minden alkalmat, hogy felhívjam rá a figyelmet. Alapvetően tévéfilmeket rendezett, de ez mozifilm volt. Fantasztikus alkotó volt János, többször dolgoztam vele, minden alkalommal maradandó élmény volt, sokat tanultam tőle. Minden elem a helyén van a filmben, csodálatos alakítások vannak benne.
Psyché (Bódy Gábor, 1980)
Végezetül nagy kedvencem Bódy Gábor Psyché-je, a magyar filmtörténetnek szerintem az egyik legfontosabb darabja. Sajnos Bódyt nagyon korán elveszítettük, pedig egy egészen rendkívüli, különös világú, öntörvényű alkotó volt. Már maga az irodalmi alapmű is a szívem csücske, de hogy ebből a versformájú költeményből valaki képes volt ezt a filmet úgy megcsinálni, hogy egy teljesen önálló, szuverén alkotás szülessen, az lenyűgöző. Ehhez jön még Cserhalmi Gyuri fantasztikus alakítása, színészi pályájának szerintem az egyik legfényesebb pontja. Felejthetetlen film született.”
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán
Ha a düh-kór már nem elég, akkor a klasszikus, jól bevált veszettség is megteszi, vagy legalábbis egy variánsa. Ettől pedig a francia veszettek szinte szó szerint tépik szét egymást.
Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
A nem túl bizalomgerjesztő előzetes ellenére a Demjén Ferenc dalaira komponált Hogyan tudnék élni nélküled? közelről sem olyan rossz, ami főleg a szerethető, szimpatikus szereplőknek és a jó ízléssel adagolt zenei betéteknek köszönhető.
Magyarországon is bemutatták a DAC filmet, a dunaszerdahelyi futballklubról szóló mozit, amely a felvidéki magyarság közösségteremtő erejének szimbólumává vált.
Az Emilia Pérez című francia bűnügyi musical ezzel együtt tíz jelölést zsebelt be.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
A magyar párton fog múlni Románia fejlődése is.
