Tisza István haláláról készült dokumentumfilm

Meg rendítő! Minden ifjú magyarnak látni kell ez családi iskolai kötelesség!

Pontosan tudható. Az említett hadbírósági eljárás vádlottai: Hüttner Sándor, bp. illetőségű 23 éves róm.kat. tényleges főhadnagy Sztanyovszky Tibor, sátoraljaújhelyi születésű, 24 éves, róm. kat. vallású, zászlósként szolgált. Dobó István 31 éves róm. kat. volt tengerészőrmester Vágó-Wilhelm Jenő, bp.illetőségű, 35 éves izr. vallású, reklámvállalkozó, népfölkelő. (Az életkorok a büntetőeljárás idejére érvényesek.)

Azért az a "máig tisztázatlan körülmények között" nem egészen igaz. 1920. augusztus-szeptemberben 36 tárgyalási napon folyt Tisza István gyilkosainak büntető eljárása a hadbíróság előtt. Az eljárást részletesen ismerteti a Magyar Ház Könyvkiadó által Bencsik Gábor szerkesztésében évsz. nélkül kiadott "Gróf Tisza István gyilkosai a hadbíróság előtt" c. könyv. Zanzásítva a lényeg. A tettesek - leszerelt katonák - gr. Károlyi Mihály főhadiszállásáról mai fogalmak szerinti "szolgálati gépkocsival" mentek hajnalban Hermina ucai villába Magyarország egykori miniszterelnökének likvidálására. A tárgyalások során különösebben nem firtatták a szolgálati gépkocsi igénybevételét. Mindenesetre a gyilkosság elkövetéséért és a gépkocsi igénybevételéért az elkövetőket gr. Károlyi apparátusa nem vonta felelősségre. A hadbíróság az eljárást a tényleges elkövetőkön nem nagyon terjesztette túl. Azt hiszem, a 98 évvel ezelőtti eljárás során feltárt tényeken túl újabb tényeket a történészek se nagyon fognak már találni. Épp ezért csak következtetni, és evvel bizonyos mértékig találgatni lehet, hogy ez egy a kor "legerősebb" emberének tervezett "eltakarítása" volt az útból, vagy valakinek a túlbuzgó szívességtétele "a főnöknek", azaz a gr. Tisza Istvánnal közismerten rossz viszonyban volt Károlyi grófnak.

Tisza István az első világháborúért - és ezen keresztül a Trianonhoz vezető háborús vereségért - leginkább felelős magyar politikus. Felelőssége már csak azért is óriási, mert - okos ember lévén - sok kortársával ellentétben már a háború kitörése előtt látta, hogy ez semmi jót nem fog hozni a Monarchia számára. Titkos levelekben meg is írta, mégis hagyta meggyőzni magát, és a hadüzenet küldését követően sem mondott le tiltakozásképp. A nyilvánosság előtt pedig mindig háborúpártinak mutatkozott. Meggyilkolni ettől még elfogadhatatlan volt. Helyette háborús bűnösként kellett volna bíróság elé állítani.