A klasszikus Galaxy Science Fiction nevű magazin 355 darab, 1950 és 1976 közti száma került fel a napokban az Archive.orgra. A többi között Isaac Asimov, Robert A. Heinlein, Clifford Simak, Theodore Sturgeon, Ray Bradbury, és Alfred Bester novellái és regényei lettek így ingyenesen elérhetőek.
Felkerült az Archive.orgra a Galaxy Science Fiction magazin 355 száma. A második világháború után indult magazin 1950 és 1976 közötti számai érhetőek most el ingyen, olyan nagy nevek történeteivel, mint Isaac Asimov, Robert A. Heinlein, Clifford Simak, Theodore Sturgeon, Ray Bradbury, és Alfred Bester.
A Verge cikke szerint a magazin akkor indult, amikor a sci-fi Amerikában már túl volt az aranykorán, az amerikaiak pedig egyre több szórakozási lehetőséggel rendelkeztek: ilyen volt a tévé és a rádió. Az alapító-szerkesztő Horace Leonard Gold az első számban arról írt, hogy a zsáner felnőtt, és ő olyan történetekre szeretne koncentrálni, amelyek ezt a felnőttséget tükrözik. A Galaxy testvérlapja, az IF egyébként már tavaly februárban felkerült az internetre.
A gyűjtemény itt érhető el.
Az űr sötétje, a megszámlálhatatlanul sok bolygó és égitest millió és egy rejtélyt rejt, amiket még talán sok generáció múlva sem ismerünk meg. De úgy tűnik, valami vár ránk az univerzumban.
A regény több mint 60, a filmes adaptáció pedig közel 30 éves, de a világpusztító bogarak története ma is van olyan népszerű, hogy milliók adják érte az életüket.
Nem gond, ha előbb-utóbb elpusztítjuk magunkat, a fontos az, hogy a bürokrácia működjön, a férfi lehessen nő, az ember pedig robot. Kafka vajon milyen novellákat írna ma?
A gödör olyan mély, hogy megszakad a szedett-vedett láncolat, és minél mélyebben van valaki, annál nagyobb kincs lehet még akár egy pizza is.
Eredetileg egy népszerű sci-fi adaptációja lett volna, de a végeredmény alapján nehéz elhinni, hogy a forgatás során bárki is komolyan vette.
Hetedik alkalommal startol el a héten a Budapesti Klasszikus Film Maraton; a restaurált filmek nemzetközi fesztiválján ezúttal a sci-fi is kiemelt szerepet kap. A múlt jövője című szekcióról és a műfaj hazai kezdeteiről Kurutz Mártont, a Magyar Nemzeti Filmarchívum gyűjteményi és kutatási vezetőjét kérdeztük.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
