Olyan lázadás volt Amerikában, ami mindenki életét meg fogja változtatni
Így vagy úgy, de sikerült újra olyan helyzetbe hozni magunkat, hogy alkalmazkodnunk kell. Varga Mátyás Zsolt írása.
Hogyan tanítsanak meg programozási ismeretekkel nem rendelkező személyek robotoknak feladatok végrehajtását, mozgástervezést stb? Az így elsajátított ismereteket a robotok más robotoknak adják át, amelyek más szituációkra is képesek alkalmazni azokat.
A legtöbb robotot úgy programozzák, hogy vagy bemutató alapján, azt megismételve sajátítsa el egy feladat kivitelezését, vagy mozgástervező technikákkal, például optimalizálással és mintavétellel oldja meg azt. A programozónak explicit módon meg kell határoznia a feladat céljait és korlátait.
Mindkettőnek megvannak a hátulütői: az első esetben a tanultakat nehéz más helyzetekre alkalmazni, mozgástervezésnél pedig időigényes alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, és komoly kézi programozás szükséges hozzá.
Az MIT C-LEARN rendszerét arra találták ki, hogy a két technika összekapcsolásával programozni nem tudó személyek különféle faladatokat taníthassanak meg robotoknak. Egyszerű demókat mutatnak a gépeknek, hogy hogyan hajtsanak végre dolgokat, miként manipuláljanak tárgyakat. Az elsajátított tudást a robotok automatikusan át tudják adni más robotoknak, amelyek másként is kivitelezhetik az adott feladatot.
A felhasználó először alapismereteket szolgáltat a gépeknek arról, hogy hogyan érjen el és fogjon meg különféle tárgyakat. Mindegyiknél mások a megkötések. Ezt követően az operátor háromdimenziós interfésszel egyszerű demonstráció keretében ismerteti meg az „alapkulcs” mozgások sorozatára épülő feladatot. Az ismeretbázisban különféle helyzetekre alkalmazza, különféle helyzetekkel kapcsolja össze ezeket. A robot így lesz képes mozgásterveket javasolni, amelyeket az operátor vagy jóváhagy, vagy, ha kell, megváltoztat.