A nézők utálják, de tényleg annyira rossz Steven Spielberg új földönkívülis mozija?

Ha néhány évtizeddel korábban születik, ma lehet, hogy klasszikusként emlegetnénk.

Luc Besson húsz év után visszatér az űropera műfajához, új sci-fije július 21-én kerül a magyar mozikba. Összegyűjtöttük érveinket, miért esélyes a Valerian, hogy az év egyik legjobb geekfilmje legyen.
„Valérian és Laureline (1967) Pierre Christin író és Jean-Claude Mézières rajzoló közös műve, az egyik legnagyobb példányszámban eladott, leghíresebb belga-francia képregény-sorozat, rengeteg kortárs művészt, és az őket követő nemzedéket is megihlette. Címszereplői űr- és időutazó ügynökök a 28. századból, amikorra az emberiség elérte azt az utópisztikus kort, melyben a technológia által megvalósult az általános jólét, és lehetővé vált az időutazás, illetve a térben való korlátlan mozgás egyik pillanatról a másikra.
Az ügynökök feladata, hogy megvédjék az emberiséget, biztosítsák a jövőjét, bármilyen ideológiával, hatalommal, vagy egyetemes gonosszal kelljen is ehhez szembenézniük, bármely korban. Valérian a sorozat alakulásával jellemszegény antihősből egy szerethető figurává fejlődött, míg Laureline végigjárta a női akcióhősök fejlődéstörténetét: mellékszereplőként kezdte Valérian mellett, aztán a sikerre való tekintettel tovább szerepeltették a sorozatban, és majd az alkotók is rájöttek, hogy több van a karakterben, mint a két nagy mell, ami szorult helyzetben kapóra jön… és szinte kiterjedtebb háttérsztorit kapott, és árnyaltabb jellemet, mint a férfi főhős.”