Csúcsdemokrácia: nézi a szakértő, de egyszerűen nem hiszi el, hogy mi van Amerikában
„Kékcédulás szavazás elvtársak? Megint? A kommunistából lett liberális nem vesz el csak átalakul” – jegyezte meg Somkuti Bálint.
Új kategóriát vezetnek be idén a Hugo-díjon: az idei szavazáson próbaképpen díjazzák a legjobb könyvsorozatokat. Hogy velünk marad-e ez a kategória, az még a jövő zenéje, ahogy az is, hogy ki nyeri idén; mi viszont most átfutjuk az idei jelölteket, amelyek egy része megjelent magyarul. Ti kinek adnátok a díjat?
Tavaly ősszel jelentették be, hogy idén próbaképpen új kategóriával bővítik a legnagyobb sci-fi és fantasy díj: 2017-ben lehet szavazni a legjobb könyvsorozatról. Ha beválik az új kategória, az történelmi változást hoz majd, hiszen ötven éve nem bővítetté ka fikciós irodalmi kategóriák listáját. A győztesek névsora augusztusban derül ki, de a jelöltek már megvannak, és szerencsére szép számmal vannak köztük olyanok, amelyek részben vagy egészben magyarul is megjelentek.
*
Itthon Max Gladstone fantasy-sorozata a legfrissebb induló: az első kötet Nagyrészt halott címmel jelent meg az Agave Könyveknél, írtunk is róla. A mágia ezekben a könyvekben úgy működik mint a való világban a jogrendszer, így ez a könyv egyszerre volt izgalmas fantasy és egyfajta tárgyalótermi dráma a helyi Roxfortból kiugrott varázsló-gyakornokkal, egy halott isten láncdohányos kispapjával, vámpírokkal és vízköpőkkel. A sorozat könyvei önállóan is megállják a helyüket, és nem is időrendben jelennek meg, de akár még úgy is lehet őket olvasni. Az kérdéses, hogy jönnek-e a folytatások magyarul, egyelőre nem volt hír róla
Az elmúlt évek egyik nagy sci-fi sikere a két szerző által közös álnéven írt űropera-sorozat, amiből kritikusok körében rendkívül népszerű sorozatot is forgat a SyFy. Az emberiség belakta a Naprendszert, a két nagyhatalom a háború után szövetségben lévő túlnépesedett Föld és a terraformálás alatt álló, kupolavárosokkal büszkélkedő Mars. És ott van még a Mars és a Jupiter között húzódó Öv, ahol egy sor kisebb-nagyobb állomáson milliók élnek, tulajdonképpen a két nagy bolygó gyarmataként. A törékeny helyzetben aztán az idegenek nyomaira bukkan az emberiség, és persze a háború is kitör, szóval van izgalom. Itthon a Fumax adja ki rendületlenül: idén jön a hatodik rész, a Babilon hamvai. Az első két részről itt és itt írtunk.
Seanan McGuire urban fantasy-sorozata az egyetlen, amelyből egy könyv sem jelent meg magyarul, pedig kint a tizedik résznél tart a dolog, és a következő években még három érkezik majd. A tündérek léteznek, velünk együtt, vagy inkább velünk párhuzamosan. Néha párt is választanak maguknak az emberek közül, ezekből az egyesülésekből pedig félvér gyerekek születnek, akik nehezen találják meg a helyüket. October Daye nagyon jól tudja ezt, hiszen sosem érezte a tündérek országában, ahol anyjaáltal nevelkedett. Amint teheti, el is szökik onnan, de az emberek világa sem sokkal jobb...
Misztikus London! Kevés város kapott ennyi misztikus feldolgozást, mint a brit főváros: Neil Gaimantől V. E. Schabon át China Miéville-ig sorolhatjuk csak az itthon megjelent, hasonló témájú könyveket. Ben Aaronovitch könyveiben Peter Grant közrendőrt követjük, aki egy nyomozás folyamán megismerkedik Nightingale felügyelővel, Anglia utolsó varázslójával, és varászlótanoncnak szegődik. Odakint hat, itthon három résznél tart az egyszerre urban fantasy és krimi-sorozat, amit a Gabo SFF ad ki magyarul.
Naomi Novik tavaly egy csomó díjat nyert Rengeteg című könyvével (Gabo SFF, 2016.), de már előtte sem volt ismeretlen a neve itthon sem: még az Agave Könyvek fogott bele sárkányos alternatív történelmi fantasy-sorozatába, a Temeraire-be. A lényeg röviden: a napóleoni háborúk idején járunk, de a hatékonyan használt tüzérség és a huzagolt puskák mellett van még egy újdonság: a sárkányok, és ezzel a légi hadviselés. John Laurence kapitány egy elfogott francia fregatton talál egy sárkányotojást, és ezután megváltozik az élete. Magyarul csak az első négy rész jelent meg, angolul tavaly zárult a történet a kilencedik résszel.
Magyarul szintén félbemaradt, sőt, el sem kezdődött igazán Lois McMaster Bujold Vorkosigan Saga című űropera-sorozata, ami a külföldi közönséget több mint harminc éve lázban tartja, többek között Nebula- és Hugo-díjakat hozva az írónőnek. Az emberiség kolonizálta a galaxist, több tucat bolygón fejlődött tovább az élet: ez adja a hátteret a mindenféle klasszikus űropera-kalandoknak. Eddig tizenhat könyv és hat novella jelent meg az univerzumban; itthon viszont csak két kötetig jutott vele a Lazi kiadó.
*
Szerinted melyik sorozatnak járna a díj?
*
Kövess minket Facebookon és Molyon, olvasd el e-könyvünket a hazai fantasztikum helyzetéről.