Kedden Magyarországra látogatott Johann-Dietrich Wörner, az Európai Űrügynökség (ESA) vezetője. Az esemény alkalmából a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Tudományos Ismeretterjesztő Társaság bemutatta a Magyar Űrkatalógust.
Johann-Dietrich Wörner, az Európai Űrügynökség (ESA) vezetője keddi budapesti látogatásán elismerését fejezte ki a magyar űrszektorral kapcsolatosan. Elmondta, hogy a 2015-ös csatlakozása után Magyarország nagy lendülettel látott neki a munkának. Az ESA látogatása alkalmából mutatták be a hazai űrszektor külföldi megismertetése céljából készült Magyar Űrkatalógust is.
Mernyei Ákos, az NFM európai uniós és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy fontos a magyar űripari innováció és azok nemzetközi alkalmazásának ösztönzése. A most megjelent Magyar Űrkatalógus célja a szakma képviselete – mondta az államtitkár.
Tari Fruzsina, a Magyar Űrkutatási Iroda a magyar űriparról beszélve kiemelte, hogy gyakoriak a külföldi megrendelések. Elmondta, hogy a katalógus az újabb projektek létrejöttét, az űrszektor magyar szereplőivel való kapcsolatfelvételt hivatott elősegíteni.
Az ágazatot bemutató kiadványt elérhetővé teszik a magyar külképviseletek és az ENSZ Világűrbizottság 84 tagállama számára is. A bilaterális kapcsolatok élénkítésének céljából Argentína, az Egyesült Államok, India, Japán, Oroszország és Ukrajna számára is eljuttatják az űrkatalógust – áll az NFM közleményében.
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
A leglelkesebb rajongóknak kellemes élményt okozhat, de ezúttal a technológiai forradalom elmaradt, cserében a történet sem mutat újat. Az Avatar: Tűz és hamu mindezek ellenére is szórakoztató lehetne, ha a három órát is meghaladó játékidő nem fulladna újra és újra unalomba.
Milyenek voltak az Axiom–4 küldetés utáni hazai és nemzetközi visszajelzések? Milyen további együttműködési lehetőségek merültek fel az űrkutatás szereplőivel? Mikorra várhatók a kísérletek első eredményei? Többek között ezekről kérdeztük a magyar tudomány napján a HUNOR-program kutatás-fejlesztési igazgatóját, Nagy Balázst. Interjúnk.
Egyszerre feleslegesnek tartani az űrkutatás kormányzati támogatását és állítani, hogy a baloldaltól is megkapta a terület a kellő figyelmet, ordító ismerethiány! Ferencz Orsolya írása.
A sci-fi-szerzők szinte mindig pontosabban jósolnak a tudósoknál. Szerintük a jövő legfőbb technikai készsége a manipuláció lesz, s bár a világ „fejlettebbé” válik, sivárabb és cinikusabb is lesz a mainál. Mindennapi küzdelmeink tárgya az identitásunk és a szabad akaratunk megőrzése lehet.
Minden egyes forint, amelyet az űriparba fektetnek, akár hatszoros hasznot is hozhat.
De míg egyikük az értelmiségi szakma létező csúcsa, ám mégsem kotyog bele a közéletbe, addig a másiknak érettségije sincs, mégis mások értelmi képességeiről ítélkezik, a nullához konvergáló tudással.
Az Euractiv Magyarországra pusztán technikai akadályként tekint.
Több mint száz interkontinentális rakétát telepíthettek új silókba.
