A 17. század vége és a 20. század eleje közötti egyházközségi adatok alapján kutat finn családfákat egy mesterségesintelligencia-algoritmus.
Különleges algoritmust fejlesztettek a finn Aalto Egyetemen: az AncestryAI (SzármazásMI) családfakutató a 17. század végétől a 20. század elejéig 5 millió keresztelő közti kapcsolatokat vizsgálja.
Az algoritmus keresztelőkről, házasságokról és költözésekről gyűjt egyházközségi adatokat. Ezt követően gyerekek szüleit azonosítva, a rendelkezésre álló információk alapján készít családfákat. A szülők születési éve és helye, valamint a hasonló nevek többféle lehetőséget kínálnak.
A felhasználók kommenteket írhatnak a rendszer pontosságáról, amelyeket az algoritmus figyelembe vesz, hogy javítson elemzésein.
„Nagyon érdekes lenne egy, az egész országot lefedő családfa. Háborúkat, járványokat és a társadalom változásait, a változások hatásait is tanulmányozhatnánk vele” – nyilatkozta az algoritmust fejlesztő Eric Malmi.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
Az Egyesült Államokban legutóbb egy tinédzser halálát kérték számon a mesterséges intelligencián! Az AI veszélyei egyre fenyegetőbbek.
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
Aztán jött a kijózanító felismerés.
Bár elvileg a mesterséges intelligencia mögött álló nagy nyelvi modellek pártatlanok, egy kutatásból kiderült, hogy vannak kétségek efelől.
Segítő kezet, vagy épp akadályt jelent a mesterséges intelligencia Afrikának?
Az orosz katonák új robbanószerkezeteket fedeztek fel a kurszki régióban, melyeket szerintük az ukránok szórtak szét. Az apró robbanószer az oroszok szerint még az olyan brutális eszköznél is rosszabb, mint a hírhedt PFM-1-es.
A katalán sikeredző már mindent elért a Citynél.
