Enyedi Ildikó: A nézőtéren beindult az érzelmi hullámvasút

A Testről és lélekről alkotói nagyon sokat dolgoztak „saját nyomaik eltüntetésén”, mert olyan filmet akartak készíteni, amely „a nézőben jön létre, és nem a vásznon” – mondta a 67. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon (Berlinale) a legjobb filmek járó Arany Medve-díjjal kitüntetett alkotás rendezője a közmédiának vasárnap a német fővárosban. Enyedi Ildikó filmjét rövidesen 35 országban láthatja majd a közönség.

A rendező kiemelte: sok olyan értékes, nagyszerű film van, amelyben az alkotó közvetlenül szól a nézőhöz, a Testről és lélekről készítői viszont „másra esküdtek fel”, és rengeteg energiát fordítottak arra, hogy „eltüntessék az útból” saját magukat. 

Az erős stilisztikai elemek arra irányították volna a figyelmet, hogy „itt valami koncepció, erős állítás van”, az Arany Medvével kitüntetett magyar film azonban más hatásmechanizmussal dolgozik.

„Szerény film akar lenni”

A Testről és lélekről „szerény film akar lenni”, amelyben az alkotónak nem az a szándéka, hogy „szózatot intézzen a nézőhöz”, hanem csak „finoman hagyni akarja élni a vásznon a két főszereplőt, és meg akar mozdítani valamit a néző szívében”.

Ehhez sok munkára és nagy alázatra volt szükség minden alkotótárstól, és végig nem lehetett tudni, sikerül-e elérni, hogy a néző ne „kombináljon”, hanem „elemi módon, az érzelmek szintjén” reagáljon a filmre.

Végül aztán a berlini premieren kiderült, hogy a nézőtéren beindul „az érzelmi hullámvasút, úgyhogy valamit mégiscsak sikerült összehoznom” - mondta Enyedi Ildikó.

Több díjat is adtak volna, ha lehetett volna

Hozzátette: a szombati esti díjátadó gála után a zsűritagok mind odamentek hozzá, gratuláltak, és azt mondták, hogy ha a szabályzat engedte volna, még több díjat adtak volna filmjének. Kitüntették volna a női főszereplőt, Borbély Alexandrát, de Herbai Máté operatőrnek és Lukács Péter hangmérnöknek is „biztosan adtak volna díjat".

A hatásmechanizmus működését mutatja az is, hogy „nem a filmnyelvi, filmtörténeti aspektusok kerültek elő, hanem valahogy mindenkiből előtört nagyon sok minden a saját életéből”. „Ez volt a célunk” - mondta Enyedi Ildikó.

A Testről és lélekről egy vágóhíd gazdasági igazgatója és egy minőségellenőr – egy középkorú férfi és egy fiatal nő – kapcsolatát mutatja be. A két félénk, visszahúzódó személyiséget az köti össze, hogy ugyanazt a visszatérő álmot álmodják; szarvasok egy erdőben, és szeretik egymást.

A film világforgalmazójánál, a berlini Films Boutiqe-nál az MTI érdeklődésére vasárnap elmondták, hogy már 35 országban állapodtak meg forgalmazókkal a Testről és lélekről bemutatásáról. Azonban „ez még az Arany Medve elnyerése előtti adat” – tették hozzá.

Március másodikától lesz a mozikban

A magyarországi premiert február 26-án tartják Budapesten, a 3. Magyar Filmhéten, a magyar mozikban március 2-tól vetítik Enyedi Ildikó filmjét.

A Testről és lélekről az Arany Medve mellett a filmkritikusok nemzetközi szövetségének (FIPRESCI) díját, az ökumenikus zsűri díját és a Berliner Morgenpost című lap olvasói zsűrijének díját is elnyerte a Berlinalén.

Az alkotás az Inforg-M&M Film gyártásában, a Magyar Nemzeti Filmalap 420 millió forintos gyártási támogatásával készült. Producerei Mécs Mónika, Muhi András és Mesterházy Ernő. Férfi főszereplője Morcsányi Géza dramaturg, műfordító, akinek ez az első színészi alakítása. A filmben látható Békés Itala, Jordán Tamás, Mácsai Pál, Tenki Réka, Schneider Zoltán és Nagy Ervin is.

(MTI)