„Az biztos, hogy egyelőre működőképesnek tűnik a sok szereplő egyszerre a képernyőn. Működnek a karakterek közötti beszólások, természetesen itt is Mick van a formában, szokás szerint szórja az egysorosokat.
Ráadásul a Stein-féle mellékszál kimondottan tetszett, hiába volt csak cirka két perc. De egyrészt jópofa húzás volt őt Caitlinnel összetenni és minimálisat filozofálgatni a lány nem túl jó helyzetéről, másrészt egészen bejött a felfedezése. Igaz, már csak annyi a kérdés, hogy a Flashpoint vagy az ő időutazásuk hozta-e létre a változást az életében.”