A kínai kulturális forradalom idején egy kutatócsoport jelet küld az űrbe, amit meg is hall valaki. Napjainkban egy, a háromtest-problémát feldolgozó videójáték tartja lázban a tudósokat és a gamereket, az ügyben nyomozni kezdő hatóságok pedig egy egészen elképesztő, messzire vezető összeesküvésre bukkannak. Cixin Liu Hugo-díjas regényét olvastuk.
Párszor már írtunk a tavaly Hugo-győztes kínai sci-firől ezeken a hasábokon, de a részletesebb recenzióval csak arra vártunk év eleje óta, hogy megjelenjen végre a magyar kiadás. Ami most, november végén meg is jelent az Európa gondozásában, egy egész csinos borítóval. Szóval miért is érdekes ez? Hát azért, mert Kína egy hatalmas ország, hatalmas piac, ahol főleg az utóbbi időben ráfeküdtek a sci-fire és a kapcsolódó geek témára, aminek az eredményét láthatjuk abban, hogy hány filmben tűnik fel kínai helyszín, vagy éppen kínai szereplő. Még a rossz filmek is megtérülnek, ha Kínában átcsusszannak a cenzúrán és rátalálnak a közönségükre.
Cixin Liu könyve viszont az bizonyítja, hogy a kulturális termékek cseréje fordítva is jól működik. Bár a könyv csak a Puppy-botrány miatti visszalépések nyomán került be a Hugo-döntőbe, ott mégis megszerezte a szavazatok többségét. A könyv folytatásai mellett pedig idén már egy csupa kínai műből összerakott antológia, az Invisible Planets is napvilágot látott angolul, ami itt figyel az olvasómon, csak jusson rá idő. Szóval a kínai fantasztikum jól pörög most nyugaton, és akkor még a Matt Damon főszereplésével készült, Nagy Falnál játszódó megaprodukcióról nem is beszéltünk. (És majdnem elfelejtettük a 2008-as MetaGalaktikát, ami a mindenkit megelőzve közölt kínai fantasztikus műveket magyarul.)
A könyv története egyébként röviden, nagyobb spoilerek nélkül a következő: a kínai kulturális forradalom idején sikerül olyan jelet küldeni a világűrbe, amit meg is hall valaki. De hogy jó-e ez az emberiségnek? Napjainkban egy videójáték tartja lázban a tudósokat, ami a háromtest-problémát vázolja fel: a játék világában egy olyan bolygón próbál túlélni a civilizáció, aminek három napja van, keringési pályája tehát kiszámíthatatlan, instabil. Közben tudósok tűnnek el. A kínai szervek igyekeznek összerakni a kirakóst, de a fenyegetés sokkal gyökeresebb, és sokkal messzebbről jön, mint gondolnák.
Ami engem kifejezetten szórakoztatott a regényben, az a játék különböző pályáinak leírása. Ahogy haladnak előre a játékosok, feltűnnek korszakonként az emberi történelem legnagyobb elméi, akik megpróbálják megoldani a háromtest-problémát, valami azonban mindig félremegy. Kifejezetten emlékezetes jelenet például, mikor egy kínai hadseregből raknak össze egy hatalmas „számítógépet”, hogy kiszámolják a napok pályáját.
Közben persze a való világban is szövődik az összeesküvés, vannak egész remek karakterek és érdekes motivációk, a kulturális forradalom időszakának leírása pedig felettébb izgalmas, további olvasgatásra ösztönöz a témában. Az egész történetet belengi egyébként egyfajta furcsa esetlenség és esetlegesség, mind magyarul, mind angolul – ebben nincs különbség a kettő között, és egyébként másban sem, amennyire beleolvasgattam, remek lett Pék Zoltán fordítása. Az esetlenség nem abból fakad, hogy Cixin Liu rossz író lenne, hanem leginkább abból, hogy egy, az európai/nyugati tradíciótól merőben eltérő történetmesélési hagyományból táplálkozik.
Máshol vannak a hangsúlyok, máshol vannak a nézőpontok, mást tart fontosnak az író, mint amire mi alapvetően gondolnánk vagy számítanánk. És ez pont azért jó, mert eltér azoktól a formuláktól, amelyekhez hozzá vagyunk szokva a főleg angolszász minták által dominált zsánerirodalomban. Elsőre persze kicsit furcsa, de könnyen belerázódik az olvasó, onnantól pedig simán csak szórakoztató néha észrevenni a jeleit.
Szóval Cixin Liu könyve szerintünk remek olvasmány, ami az izgalmas ötlet és történet mellett egyszerűen a történetmesélésének módjával is tud újdonságot nyújtani a zsánerolvasóknak. A magyar borítóra felkerült, hogy ez egy trilógia első része, így remélhetőleg a folytatások is érkeznek magyarul. Jövőre pedig meg fog jelenni az első könyv alapján készült kínai film is, amivel kapcsolatban sokan azt remélik, hogy az lehet majd a kínai Star Wars.
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
A megválasztott amerikai elnök szerint Európának kell vezető szerepet vállalnia Ukrajna védelmében és a háború lezárásában.
Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
Így kell gondolkodnunk az új európai politikáról. Nagy Ervin írása.
Érzéketlen dolog lenne visszaküldeni őket Szíriába, aggódik a Politico, amely szerint már megint a „szélsőjobboldal” lát lehetőséget a helyzetben.
A bukfenckirály megint nagyot alakított.
Nem ez David Lynch legjobb és legsikeresebb vállalkozása. Ettől függetlenül az 1984-es Dűne is megérdemli, hogy a születésnapján megemlékezzünk róla.
