Nem mondjuk, ügyes: kétszázezer, a szerzői jogsértések miatt jogilag csak bajosan árusítható Galaktika magazint próbál ingyen szétszórni a lap kiadója egy kampány folyamán. Az Olvasásgalaktika Élménykampányt csak támogatni tudjuk, hiszen így az olvasóknak pontosan annyit kell fizetni a gyakran remek novellákért, mint amennyit több tiszteletre érdemes szerzőik kaptak értük: semennyit.
„Elindult az Olvasásgalaktika című élménykampány, amely keretében 200.000 db Galaktikát oszt szét a kiadónk. Ez 20 millió oldalnyi élmény!” – kürtölte világgá a Galaktika honlapja a remek hírt. A név kicsit ugyan kacifántos, de a hír valóban remek, hiszen a Galaktika az elmúlt évtizedben sok remek szerzőtől közel jó novellákat, így a most ingyen hozzájutó olvasók biztos találnak értékes írásokat a magazinokban, és még az is lehet, hogy új rajongókat szerez magának a fantasztikus irodalom. Ami tök jó.
De azért legyünk tisztában azzal, hogy ezt a kampányt a Galaktika nem pusztán az olvasás, illetve a sci-fi iránti önzetlen szeretetből szervezte, ahogy azt a cikk sugallni próbálja. Hanem azért, mert a nyakukon maradt kétszázezer eladatlan Galaktika, amiben olyan novellák vannak, amelyeket sosem vásároltak meg, és amiért már az amerikai SFF-írók szövetsége (SFWA) is elítélte a lapot. Ezeknek a lapszámoknak a kereskedelmi forgalomból történő kivonását több megkárosított szerző is követelte a kiadónál. Korábban a Metropolis Media egyébként azt kommunikálta a meglopott szerzők és az ügyben érdeklődő SFWA felé, hogy már nem is érhetőek el ezek a lapszámok – miközben a webshopból az összes új Galaktikát meg lehetett rendelni.
Ezek a lapszámok pedig immár tényleg csak holtsúlyként foglalják a helyet, fenn kell érte tartani egy raktárt, satöbbi. Ügyes húzás ezt az egészet egy pozitív, olvasás és fantasztikum szeretetét sugárzó reklámkampányba átforgatni, és kiszórni ingyen ezt a kétszázezer példányt az országban. Mi is bátorítunk mindenkit, hogy menjen, és szerezzen magának minél több példányt, hiszen az évek során, még ha az esetek többségében a szerzői jogokat sértve is, de remek novellák jelentek meg a magazinban. Ráadásul most pontosan annyit (nem) kell fizetnünk érte, mint amennyit a kiadó (nem) fizetett a szerzőknek a közlésért, ami fair üzletnek tűnik. Arról nincs információ, hogy hol, és milyen formában lehet hozzájutni a példányokhoz.
Arra azonban egy közösséget, céget és magánszemélyt sem bátorítunk, hogy az „Olvasásgalaktika”, és ezzel az éveken át a sci-fi- és fantasy-írók megkárosításából élő Metropolis Media kiadó „nagykövetei” legyenek – a fantasztikus irodalom szeretetének terjesztéséhez erre semmi szükség.
A regény több mint 60, a filmes adaptáció pedig közel 30 éves, de a világpusztító bogarak története ma is van olyan népszerű, hogy milliók adják érte az életüket.
Nem gond, ha előbb-utóbb elpusztítjuk magunkat, a fontos az, hogy a bürokrácia működjön, a férfi lehessen nő, az ember pedig robot. Kafka vajon milyen novellákat írna ma?
A gödör olyan mély, hogy megszakad a szedett-vedett láncolat, és minél mélyebben van valaki, annál nagyobb kincs lehet még akár egy pizza is.
Eredetileg egy népszerű sci-fi adaptációja lett volna, de a végeredmény alapján nehéz elhinni, hogy a forgatás során bárki is komolyan vette.
Hetedik alkalommal startol el a héten a Budapesti Klasszikus Film Maraton; a restaurált filmek nemzetközi fesztiválján ezúttal a sci-fi is kiemelt szerepet kap. A múlt jövője című szekcióról és a műfaj hazai kezdeteiről Kurutz Mártont, a Magyar Nemzeti Filmarchívum gyűjteményi és kutatási vezetőjét kérdeztük.
A szeptember 17. és 22. között megrendezendő Budapesti Klasszikus Film Maraton más különlegességeket is tartogat. A közel egyhetes rendezvényen kulcsszerepet kap a magyar animáció és sci-fi, és hazánkban még soha nem vetített ritkaságokat is láthatunk nagyvásznon.
Két évvel a borzalmak után újra előtörhetnek az emlékek a magyar kapusból.
„Kicsit várni kellett rá, de csak összejött” – emlékezett vissza a volt városvezető.
