Ezek a lapszámok pedig immár tényleg csak holtsúlyként foglalják a helyet, fenn kell érte tartani egy raktárt, satöbbi. Ügyes húzás ezt az egészet egy pozitív, olvasás és fantasztikum szeretetét sugárzó reklámkampányba átforgatni, és kiszórni ingyen ezt a kétszázezer példányt az országban. Mi is bátorítunk mindenkit, hogy menjen, és szerezzen magának minél több példányt, hiszen az évek során, még ha az esetek többségében a szerzői jogokat sértve is, de remek novellák jelentek meg a magazinban. Ráadásul most pontosan annyit (nem) kell fizetnünk érte, mint amennyit a kiadó (nem) fizetett a szerzőknek a közlésért, ami fair üzletnek tűnik. Arról nincs információ, hogy hol, és milyen formában lehet hozzájutni a példányokhoz.
Arra azonban egy közösséget, céget és magánszemélyt sem bátorítunk, hogy az „Olvasásgalaktika”, és ezzel az éveken át a sci-fi- és fantasy-írók megkárosításából élő Metropolis Media kiadó „nagykövetei” legyenek – a fantasztikus irodalom szeretetének terjesztéséhez erre semmi szükség.