Roboz Gábor szerint ha körülnézünk a témára koncentráló külföldi sikerlistákon és honlapokon, azt látjuk, hogy a legtöbb közismert regény már elérhető (vagy elérhető lesz) magyarul. Ez egy jó dolog. Az kevésbé, hogy a szűkös piacon kevés hely jut a kísérletező műveknek. A magyar fantasztikum helyzete, tizenhetedik epizód.
Hogy változott a fantasztikus irodalmi közeg az elmúlt években? A Mandiner.sci-fi első születésnapjára arra kértünk egy sor, a sci-fi-, fantasy- és horrorközegben aktív írót, szerkesztőt, bloggert és olvasót, hogy értékeljék a magyar fantasztikum helyzetét 2016-ban.
Aki válaszol: Roboz Gábor, a Gabo SFF sorozatának szerkesztője.
*
2012 ősze óta dolgozom a Gabo Kiadónál szerkesztőként, többnyire sci-fivel, fantasyvel és különböző bűnügyi műfajokkal foglalkozom, és nekem innen úgy tűnik, kifejezetten kellemes manapság Magyarországon SFF olvasónak lenni: ahhoz képest, milyen kicsi a könyvpiacunk, egymást érik a megjelenések. Ha körülnézünk a témára koncentráló külföldi sikerlistákon és honlapokon, azt látjuk, hogy a legtöbb közismert regény már elérhető (vagy elérhető lesz) magyarul. Az a néhány hazai kiadó, amelyik ezen a területen aktív, villámgyorsan reagál, és többnyire igényes kivitelben jelenteti meg a könyveket, úgyhogy aki a friss trendekre kíváncsi, és bírja pénzzel, könnyen találhat magának olvasnivalót.
Persze van hátulütő is: az itthoni SFF közeg relatíve szűkös, inkább csak a legismertebb fősodorbeli könyvek tudnak kiemelkedő (anyagi) sikert elérni, úgyhogy a magyarul még nem elérhető klasszikusoknak, a nem-angolszász és a kísérletezőbb szellemiségű regényeknek nagyon kis mozgásterük marad. Én személy szerint ezt a két utóbbit sajnálom: izgalmas lenne látni itthon több könyvet olyan szerzőktől, akik a nyugatitól jelentősen eltérő (mondjuk afrikai vagy ázsiai) kulturális hagyományban nőttek fel: egyáltalán nem szükségszerű, hogy ők jobb történeteket írnak, de van rá esély, hogy olyan látásmódot hoznak ezekbe a műfajokba, ami frissítőleg hat.
Roboz Gábor
Ugyanez vonatkozik azokra a külföldön sem annyira ismert – de ott a jóval nagyobb piac miatt még életképes – szerzőkre, akik hajlamosak jócskán elrugaszkodni a bevált sablonoktól, és ez több meglepetéssel, illetve nagyobb olvasói kényelmetlenség-érzettel jár, kinek hogy. A magyar SFF piac nem tud eltartani sok ilyen könyvet, és nem látok arra utaló jeleket, hogy ez a közeljövőben változna, bár az esetleges mozifilm- vagy tévésorozat-adaptációk persze a kisebb eséllyel induló könyvek kiadását is megsegíthetik.
Többé-kevésbé köztudott, hogy novellákat kiadni itthon általában (leszámítva egyes kivételeket) veszteséges, vagy legalábbis erősen kockázatos vállalkozás, úgyhogy ezen a téren is óriási lemaradásokról tudunk. Mindenesetre aki magyar szerzőként nem regénnyel indít, hanem kisprózában szeretne érvényesülni, szerintem gond nélkül találhat magának felületet. Ha nyomtatott folyóiratos megjelenésre pályázik, nem válogathat sok lehetőség között, az online publikációnak viszont nyilván semmi akadálya, és mivel a magyar SFF közeg átlátható méretű, meggyőződésem, hogy ha valaki sorozatban közöl tényleg jó novellákat – akár a saját blogján –, amiket megmutat látogatottabb oldalak szerkesztőinek, annak a híre rövid időn belül eljut a kiadókhoz is.
Mi adunk ki magyar szerzőktől (egyelőre regényeket, de novelláskötet összeállítása is felmerült már), és örülnénk, ha lenne még kitől, csak sajnos továbbra is azt tapasztaljuk, hogy a hozzánk eljutó írások zöme messze van attól, hogy elgondolkodhassunk a megjelentetésükön. Ugyanakkor szerencsére időről időre indulnak SFF témájú pályázatok, vannak fanfiction oldalak és különböző önszerveződő közösségek, ahol a résztvevők bővíthetik a tapasztalatukat, szóval bízom benne, hogy egyre több hazai szerzővel találkozhatunk majd, akik képesek állni a versenyt a külföldiekkel.
*
A cikksorozat összes része A magyar fantasztikum helyzete címke alatt elérhető, de érdemes követni Facebook- vagy Moly-oldalunkat is.
Az űr sötétje, a megszámlálhatatlanul sok bolygó és égitest millió és egy rejtélyt rejt, amiket még talán sok generáció múlva sem ismerünk meg. De úgy tűnik, valami vár ránk az univerzumban.
A regény több mint 60, a filmes adaptáció pedig közel 30 éves, de a világpusztító bogarak története ma is van olyan népszerű, hogy milliók adják érte az életüket.
Nem gond, ha előbb-utóbb elpusztítjuk magunkat, a fontos az, hogy a bürokrácia működjön, a férfi lehessen nő, az ember pedig robot. Kafka vajon milyen novellákat írna ma?
A gödör olyan mély, hogy megszakad a szedett-vedett láncolat, és minél mélyebben van valaki, annál nagyobb kincs lehet még akár egy pizza is.
Eredetileg egy népszerű sci-fi adaptációja lett volna, de a végeredmény alapján nehéz elhinni, hogy a forgatás során bárki is komolyan vette.
Hetedik alkalommal startol el a héten a Budapesti Klasszikus Film Maraton; a restaurált filmek nemzetközi fesztiválján ezúttal a sci-fi is kiemelt szerepet kap. A múlt jövője című szekcióról és a műfaj hazai kezdeteiről Kurutz Mártont, a Magyar Nemzeti Filmarchívum gyűjteményi és kutatási vezetőjét kérdeztük.
Doug Stokes szerint ráadásul Orbán Balázs védelme sokkal többről szól, mint egy ember tudományos jogairól: a szellemi szabadság jövőjéről szól.
Reggelig a legtöbb hó a Pest vármegyei Pilisszentkereszten esett, itt 22 centimétert mértek.
