Mindenkinek csak a „halszagú” nyelvrokonság ugrik be finn-magyar kapcsolatokról, pedig 1956 is erős kötelék: az egyetlen (cseppet sem halszagú) operát például egy finn szerző írta forradalmunkról. A bánya című, már 1957-ben megírt zeneművet először mutatják be, péntek este a budapesti Operaházban. Helsinkiben már szerdán megemlékeztek a magyar '56-ról – a finn parlament elnökének részvételével.
1957-es megírása óta először fogják bemutatni azt az operát, amely a nyugati világban a magyar forradalom tiszteletére írt egyetlen ilyen jellegű zenemű.
A világhírű, idén nyáron elhunyt Einojuhani Rautavaara finn zeneszerző A bánya című operájáról van szó,s noha a zeneszerző az ősbemutatót már nem érhette meg (idén nyáron elhunyt), özvegye jelen lesz az előadáson. A zenekart a Finnországhoz ezer szállal kötődő Bogányi Tibor vezényli majd.
Magyar nemzeti ünnepi koncert Helsinkiben is
Helsinkiben szintén zenével emlékeztek a magyar forradalomra: október 19-én nagyszabású koncertet adtak az Alvar Aalto tervezte, nagy hírű Finlandia Palotában. Szalay-Bobrovniczky Vince nagykövet és Richly Gábor intézetigazgató meghívására közel 400 vendég tekintette meg a világhírű zongorista-házaspár, Ránki Dezső és Klukon Edit hangversenyét.
Klukon Edit és Ránki Dezső a koncert próbáján Helsinkiben
A művészek a kortárs magyar zeneszerző, Dukay Barnabás egy rövid darabja mellett Liszt Ferenc Dante szimfóniáját játszották el, amit egyébként igen ritkán lehet hangversenytermekben hallani. A koncert díszvendége volt a második legmagasabb finn közjogi méltóság, Maria Lohela, a parlament (Eduskunta) elnöke.
Magyar részről a Miniszterelnökség helyettes államtitkára, Molnár Balázs tartott beszédet. Az eseményen a politikai és kulturális élet jeles tagjai, továbbá a magyarság képviselői vettek részt. Beszédeikben Szalay-Bobrovniczky és Molnár is kiemelték: a függetlenségük 100. évfordulóját jövőre ünneplő finnek a forradalom 60. évfordulóját most ünneplő magyarokhoz hasonlóan nagybetűvel írják a szabadság szót.
Szalay-Bobrovniczky Vince magyar nagykövet Eero Heinäluoma korábbi és Maria Lohela jelenlegi finn házelnökkel a fogadáson
Finn-magyar '56-os könyv is készült
Szalay-Bobrovniczky Vince és Richly Gábor a héten közösen mutatták be a magyar intézetben Richly és Csete Örs fotográfus közös könyvét, amely az „1956-os arcok és sorsok” címet viseli. Ebben a szerzők számos ismert magyar forradalmár, így Fónay Jenő, Pongrátz Gergely vagy Obersovszky Gyula mellett megszólaltatják azokat a finneket is, akik hatvan éve akár egy verssel, akár egy politikai manifesztummal, akár pedig egy tüntetés megszervezésével kiálltak a magyar forradalom és szabadságharc mellett.
A kétnyelvű publikáció a héten került a finn könyvesboltokba de várhatóan a magyar olvasóközönség számára is elérhető lesz.
A polgári eszmények nagy írója kassai polgárból világpolgárrá vált: élt Olaszországban, Amerikában, de szíve a magyarságért, a magyar irodalomért dobogott emigrálása után is.
Egyrészt világraszóló sztárnak érzi magát, másrészt bevallja, hogy már nem a régi. Szerinte nem hívják sehova, majd kiderül, hogy mégis hívják. Rost Andrea operaénekes nehéz esetnek tűnik.
Portrénk, mely nem lesz ellentmondásoktól és közhelyektől mentes.
Oroszország saját értelmezése szerint szellemi honvédelmet folytat. Ez az ő dolguk. Mi magyarok nem szeretnénk április 4-ét ismét „felszabadításként” értelmezni – mondja Máthé Áron. Interjúnk.
Az ötvenhatosok közül a legtöbben csak segédmunkásként dolgozhattak a börtönévek után, Göncz viszont bizalmi állást kapott.
Elárasztotta az internetet egy vírusként terjedő oldala a dokumentumcsomagnak, amely a szabadságharcosok és az amerikai titkosszolgálat kapcsolatáról szól.
Gyakorlati szempontból is bukik az ígéret.
Petíció indult a Tisza Párt ellen Kollár Kinga EP-képviselő botrányos mondatai nyomán, a részletekről az egyik kezdeményező, Szűcs Gábor jogász, a Nemzeti Ellenállás Mozgalom tagja nyilatkozott.
