Kutatás bizonyítja: az internet a memóriánk

A kutatás nem tűnik korrektnek. A legfontosabb dologról egy szót sem ejt. MIT kérdeztek az alanyoktól. Ugyanis elsősorban az alapján dönti el az ember, hogy a saját tudására támaszkodik vagy az internetre, hogy tudja-e a választ vagy sem. Számomra teljesen logikusnak tűnik ugyanis, hogy ha olyasmit kérdeznek tőlem, amit tudok, akkor válaszolok a kérdésre és nem foglalkozom az internettel. Viszont ha olyasmit kérdeznek tőlem, amit nem tudok, akkor hiába is akarok válaszolni, előbb utána kell néznem az interneten. Bár ha ilyesmit kérdez a kérdező, ami fent van az interneten, akkor saját maga is utána nézhetne a válasznak, ahelyett, hogy engemet nyaggatna vele. A választás tehát legfeljebb csak akkor merül fel, ha tudom a választ, de vagyok biztos a tudásomban. De mint írtam miért is kell másokat nyaggatni olyan információért, ami mindenki számára elérhető az interneten?

És mennyiben nagyobb ez a függés a korábbi, könyvektől, lexikonoktól, telefonkönyvektől, nyomtatott menetrendektől való függéstől? Az ember mindig függött az általa elérhető információktól. Emiatt az internet megjelenésével a helyzet inkább javult, mint romlott. Több ember érhet el több információt könnyebben és gyorsabba. "A Wikipédia nagyon hasznos, ha a kocsmában vitázunk," Az meglehet, de mi értelme van a kocsmában vitázni? Vitának csak akkor van értelme, ha döntési helyzet van és közösen döntenünk kell valamiben. Mégis miről kell közösen döntenünk a kocsmában? Hogy mit igyunk? Ebben mindenki maga dönt, felesleges erőszakoskodni a másikkal, hogy inkább bort igyál, ne sört, ha egyszer sört akar. Ízlés dolga. De még ha össze is vitatkoznánk azon, hogy mit igyunk a kocsmában, ebben mégis mit segít a wikipedia? Nem azon van feltüntetve az italválaszték. Ha persze az a kocsmai beszélgetés témája, hogy mikor is virágzik pontosan a réti sárkányfű az lehet, hogy rajta van a wikipedián, de ez legfeljebb a ki tudja jobban verseny és nem vita, mert nem mi döntünk a réti sárkányfű virágzásának az ügyében. Ha pedig nem dönthetünk benne, akkor értelmetlen vitatkozni, meggyőzni akarni a másikat arról, hogy a mi véleményünk a jobb, amikor olyan mindegy, hiszen úgysem nem mi döntünk. Miért kellene a kocsmában meggyőzni akarnunk a Jóskát arról, hogy Budapest rendezzen-e 2024-ben olimpiát (vagy ne rendezzen) amikor semmilyen mértékben nem mi döntünk erről, és a Jóska sem, így hiába sikerül(ne) meggyőznünk a Jóskát a mi álláspontunkról, azzal sem nyernénk semmit Szóval szar alak ez a kocsmai vitatkozó Hutington Post. Velem aztán biztosan nem fog tudni vitatkozni. A kocsmában.

Az internet az elhülyülésünk. A könyvnyomtatás a hosszú távú memóriát tette tönkre, az internet a rövid távút.