Az internethasználat megváltoztatja memóriaműködést. Kaliforniai pszichológusok ugyanis kutatásokkal támasztották alá, hogy az interneten található bőséges informácó folyamatosan átalakítja gondolkodásunkat.Amikor az internetet memóriánk kisegítésére használjuk, agyunk világhálótól való függése nő.
A Wikipédia nagyon hasznos, ha a kocsmában vitázunk, és megtaláljuk rajta a helyes választ, viszont megváltoztatja memóriánk működési módját. Kaliforniai pszichológusok ugyanis kutatásokkal támasztották alá, hogy gondolkodásunkat folyamatosan átalakítja a világháló, az ott található bőséges információba vetett bizalmunk.
A problémamegoldást, emlékezést és tanulást megváltoztatja a „kognitív kirakás”, azaz egyre nagyobb mértékben fordulunk az óriási mennyiségű digitális forrásanyag.
A kutatási eredményekből kiderül: minden egyes alkalommal, amikor az internetet memóriánk kisegítésére használjuk, agyunk világhálótól való függése nő.
A felmérés során két csoporttól kérdezték meg ugyanazokat a kérdéseket. Az egyik tagjai okostelefonon használhatták a Google-t, a másiknak viszont az agyukban tárolt információkra kellett támaszkodniuk. Ezt követően újabb kérdések következtek, és mindenki szabadon választhatott, kell-e segédeszköz, vagy sem.
A korábban internetet használók nagyobb része ismét a világhálót vette inkább igénybe. Sokkal gyorsabban döntöttek mellette, mint a másik csoport bármiről is. Az első körben netezők, a másodikban emlékezetből válaszolók 30 százaléka viszont egyetlen kérdésre sem tudott feleletet adni.
„Megváltozik a memória. Kutatásunk kimutatta, hogy ha az internetet memóriánk támogatására és kiterjesztésére használjuk, egyre nagyobb mértékben támaszkodunk rá. Régebben magunktól próbáltunk emlékezni valamire, amivel most már nem törődünk” – nyilatkozta a kutatást vezető Benjamin Storm.
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Nézni is kellemetlen, amit egymással művelnek.
Jó lenne egy erős ellenzék, jó lenne egy kis józanodás a Fidesznek, sok kétharmad után, de így, hogy az ellenzék vezére a legrosszabb, amit el tudunk képzelni, nincs választás.
Az „áradó” szekta jelszava, hogy változást szeretnének – de arra már nem tudnak válaszolni, hogy mi jönne április 13-ától. Pedig a tét óriási, és túlmutat az országhatáron is. Krupincza Mariann írása.
A nevetés és jó hangulat garantált. Az izgalmas feladatok és meglepő reakciók biztosan érkeznek. A Vekker legújabb különkiadásában egy nagy tesztre hívtuk meg Kacsoh Dánielt, a Mandiner főszerkesztő-helyettesét és műsorvezetőjét, akinek helyzetét egyik feladatnál sem igyekeztünk megkönnyíteni.
Ennyi volt? Szily Nóra műsorvezető, pszichológus vasárnap este arról írt, hogy „jobb a méltóságteljes csend, mint a méltatlan zajongás”, miután Varga Judit és Magyar Péter támogatói között valóságos kommentháború és csörte indult be.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
