Mese a nagymama szőlőjéről

„Milyen szőlők teremnek a meglévő ültetvényeken?

Főként badacsonyi fajtákkal dolgozunk, a budai zöld meg a kéknyelű mellett van olaszrizling, szürkebarát és egy kis ottonel muskotály. A kék szőlős vonalat mindeddig csak a pinot noir képviselte, most lesz majd a kékfrankos, már alig várom, hogy telepíthessem.

Mikor kóstoltad az első saját borodat? 

1999-ben volt az első szüretünk, de eleinte csak tanultam, nem is mutattam meg senkinek az eredményt. A 2007-es szüret termését kóstoltattam először. Meghívtam a barátaimat, körbeültük az asztalt, de épp jött valaki vásárolni. Neki is töltöttem egy pohárral. Megkérdezte, mióta borászkodom. Én rávágtam, hogy nyolc éve, mire a srácok közölték, hogy csak öt, mert az első három évjárat ihatatlan volt. Erre szoktam azt mondani, hogy minek az embernek ellenség, ha vannak barátai is?

Mennyi bort palackozol évente?

Kicsiben kezdtük, 1500 palackkal. Amikor 2006-ban megjöttek az első sikerek, négyezer palack borunk volt, és pillanatok alatt elfogyott. Akkor dőlt el, hogy a későbbiekben ez lesz az életünk, de a mai napig nem tudom igazán munkának tekinteni. Sokkal inkább hobbi. Persze gazdálkodni észszerűen kell, de a szeretet megmaradt. A gyors haszonszerzés vágya nem mérgezi ezt a kis birtokot, fontosabb a fenntartható fejlődés, az együttélés a környezettel, és az is, hogy mindebben az egész család megtalálja a maga örömét. Azért annak örülök, hogy a 2015-ös évjáratból 30 ezer palackot töltöttünk le, és már mindnek megvan a helye.”