Marcus Sakey - Egy jobb világ (Briliánsok 2)

„Szeretik ezt a sorozatot az X-menhez hasonlítani, és belátom, van egy hangyányi igazságuk, de úgy igazából egyáltalán nem hasonlít. Itt nincs szó génmutációkról, testi deformitásokról, egyszerűen csak ezek a briliánsok kiemelkedőek valamiben, de olyan szinten, hogy abszolút kilógnak az átlagképességű emberek sorából. Tudjátok, mint amikor egy normál halandó tudósok közé csöppen. Vagy egyszerűen egy osztályban van két nagyon okos tanuló, akik nem gebednek bele abba, hogy okosak legyenek. Egyszerűen csak tudnak.

Ezek az abnormok is ilyenek. Van, aki a matekban jó, van, aki a sémakeresésben, egyetlen közös van bennük: a normálok rettegnek tőlük.

Ami az érdekes, az a rendszer, amiben ez a világ létezik. A rettegés ugyanis mesterségesen gerjesztett, és innentől kezdve leképezhető a mi világunk összes létező, nyilvánosságra nem hozott intézkedése, szövetsége, látható, hogyan is történnek a döntések valójában, ott, a háttérben, amit nem szeretnek megmutatni. Ami egyébként sejthető, dehát erről ugye nem beszélünk. (de lehet, hogy csak én imádom megtalálni a valóságunkra való utalásokat a regényekben, és azok igazából nincsenek is ott, de szerintem nem így van.)”