Mintegy 4 százalékkal nőtt a sorfogyasztás tavaly az azt megelőző évhez képest a Magyar Sörgyártók Szövetségének adatai szerint. Érdekesség, hogy miközben egyaránt nőtt a prémium sörök és az alacsony árkategóriájú sörök fogyasztása is, addig a középkategóriába tartozók, illetve az ízesített sörök kevésbé fogytak, az alkoholmentes sörök fogyasztása pedig több mint 40 százalékkal csökkent.
Több sört ittak tavaly Magyarországon, mint egy évvel korábban: a fogyasztás 4 százalékkal nőtt – közölte a Magyar Sörgyártók Szövetsége (MSSZ) szerdán az MTI-vel. Az alkoholmentes sörök fogyasztása majdnem a felére esett. A sörgyárak belföldi értékesítése meghaladta a 6,1 millió hektolitert tavaly, a magyar söripar adó- és járulékbefizetése 7 százalékkal volt több az előző évinél, meghaladta a 71 milliárd forintot – írták.
A szövetség által közzétett sörpiaci mutatók szerint tavaly összesen 6,5 millió hektoliter sört értékesített a négy vezető hazai sörgyártó, a Borsodi Sörgyár Kft., a Dreher Sörgyárak Zrt., a Heineken Hungária Zrt. és a Pécsi Sörfőzde Zrt., valamint a tavaly először adatokat szolgáltató Carlsberg Hungary Kft.
A tájékoztatás szerint tovább erősödött a prémium sörök forgalma, a szuper prémium eladások 12, míg a prémium kategóriában 10 százalékkal. Folytatódott az olcsóbb árkategória sorolt sörök térnyerése, forgalmuk 8 százalékkal emelkedett tavaly. A középkategóriás és az ízesített sörök forgalma egyformán 3-3 százalékkal csökkent a 2014-eshez viszonyítva, és 42 százalékkal visszaesett az alkoholmentes sörök értékesítése.
A közlemény idézi Schillinger Attilát, a szövetség igazgatóját, aki szerint az idén valamit behozhatnak abból a versenyképességi hátrányból, amelybe a hazai söripar az elmúlt évtizedben került, mert ebben az évben jelentős sportesemények lesznek, és újabb meleg nyár várható.
A Vizit legújabb adásában Szalai Laura és Kőnig doki arról beszélgettek, hogy mennyire lehet hasznos a Száraz November kezdeményezés az alkoholfogyasztás megfékezésében, de szó esett az alkohol által okozott betegségekről hatásáról, és az alkoholfogyasztási zavarok kialakulásáról is.
Az ESPAD legfrissebb jelentése három évtizednyi adatot sűrít: a klasszikus szerek – dohány, alkohol, kannabisz – kipróbálása csökkent, de a rizikó-magatartás csatornái nem tűntek el, csak átalakultak.
Az áremelkedés a jól ismert márkákat sem kíméli.
A termelők az egyre többe kerülő nyersanyagok és logisztika miatt kénytelenek árat emelni.
Ne az éktelen vedelést pártoljuk, de az ízek tobzódását, a komló játékát a szájban, a randevúk virágillatát és a barátságok erejét. Uri Dénes Mihály írása.
Van okunk az aggodalomra?
A Faktum Projekt elemzése rámutat: az új amerikai javaslat a harctéri valóságra építve vethet véget a vérontásnak. A pragmatikus terv szerint Ukrajna semleges marad, Oroszország visszatérhet a nemzetközi vérkeringésbe, a határokat pedig a tényleges frontvonalak mentén rögzítik – ezzel egy új, stabil világrend alapjait fektethetik le a térségben.
