Kifogytunk az igazán jó, de magyarul még kiadatlan Philip K. Dick-könyvekből, ezért az Agave tavaly és idén ráállt az újradizájnolt újranyomásokra: az Álmodnak-e az androidok és Az ember a Fellegvárban után most a szerző egy korai darabja, a Figyel az ég kapott új borítót.
Az ember a Fellegvárban és az Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal? után Philip K. Dick egy újabb könyvét adja ki új borítóval az Agave Könyvek. A Figyel az ég 1957-es alkotás, magyarul eredetileg 2005-ben jelent meg a kiadónál. „Úgy érezzük, hogy sikerült megint egy olyan borítót terveznünk, ami kihagyhatatlanná teszi a rajongóknak. :) A koponya és a festék UV-lakkal lesz megnyomva” – írják az új borítóról.
Mi ezt írtuk a könyvről: „Ez a történet már ízig-vérig Philip K. Dick, sokkal kiforrottabb ötlettel és megvalósítással, mint A kozmosz bábjai. (…) A regény alapvetése érinti Dick kedvenc témáit: a gyanútlan egyén valóságvesztését; a vallást; az elmebetegséget; a kollektív hallucinációt és a szolipszizmust.”
Ez pedig maga a borító:
Az űr sötétje, a megszámlálhatatlanul sok bolygó és égitest millió és egy rejtélyt rejt, amiket még talán sok generáció múlva sem ismerünk meg. De úgy tűnik, valami vár ránk az univerzumban.
A regény több mint 60, a filmes adaptáció pedig közel 30 éves, de a világpusztító bogarak története ma is van olyan népszerű, hogy milliók adják érte az életüket.
Nem gond, ha előbb-utóbb elpusztítjuk magunkat, a fontos az, hogy a bürokrácia működjön, a férfi lehessen nő, az ember pedig robot. Kafka vajon milyen novellákat írna ma?
A gödör olyan mély, hogy megszakad a szedett-vedett láncolat, és minél mélyebben van valaki, annál nagyobb kincs lehet még akár egy pizza is.
Eredetileg egy népszerű sci-fi adaptációja lett volna, de a végeredmény alapján nehéz elhinni, hogy a forgatás során bárki is komolyan vette.
Hetedik alkalommal startol el a héten a Budapesti Klasszikus Film Maraton; a restaurált filmek nemzetközi fesztiválján ezúttal a sci-fi is kiemelt szerepet kap. A múlt jövője című szekcióról és a műfaj hazai kezdeteiről Kurutz Mártont, a Magyar Nemzeti Filmarchívum gyűjteményi és kutatási vezetőjét kérdeztük.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
