Burger István, a Galaktika főszerkesztője két hét után közleményben reagált cikkünkre, amelyben arról írtunk, hogy 2015-ben a Galaktika magazinban megjelent külföldi novellák jelentős része a szerzők tudta nélkül került be a magazinba. A közlemény szerint mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy a helyzetet tisztázzák és átláthatóvá tegyék, az érintetteket pedig kárpótolják.
Közleményben reagált két héttel ezelőtti cikkünkre Burger István, a Galaktika magazin főszerkesztője. Cikkünkben arról írtunk, hogy a 2015-ös év Galaktikáit áttekintve, a szerzőket megkeresve arra jutottunk: a novellák jelentős része a külföldi szerzők tudta és beleegyezése nélkül került a magazinba.
A lap főszerkesztője – miután az általunk készített interjú megjelenésére nem adott engedélyt – most egy közleményben elismerte: hogy a magazin külföldi novelláinak „egy részénél” nem jártak el „kellő alapossággal, körültekintéssel vagy éppen gyorsasággal”. Burger azt ígérte: mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy a helyzetet tisztázzák és átláthatóvá tegyék, az érintetteket pedig kárpótolják.
A közlemény azt is állítja, hogy a Mandiner.sci-fi megkereste a Science Fiction & Fantasy Writers of America nevű szervezetet, ami egyébként nem igaz, hiszen a szervezetet cikkünk megjelenése után külföldi szerzők keresték meg. (Időközben kérésünkre a Galaktika javította kérdéses helyet.)
*
Íme a teljes közlemény:
„Nemrég egy cikk jelent meg az interneten, ami azzal hozta hírbe a többszörös Európa-díjnyertes Galaktika Magazint, hogy következetesen, tendenciózusan nem fizet jogdíjakat. Az ügy nemzetközi visszhangot keltett, a hír az SFWA-hoz is eljutott.
A helyzet tisztázására a Metropolis Media Kiadó nevében egy angol nyelvű levéllel fordultam a külföldi szerzőkhöz és jogképviselőkhöz.
Tájékoztattam őket arról, hogy a Metropolis Media Kiadó a magyar SF piac elkötelezett szereplőjeként főképp fantasztikus, illetve tudományos ismeretterjesztő könyveket ad ki, továbbá havonta megjelenteti a Galaktika Magazint, és extra változatát, a Galaktika XL-t. Leírtam, hogy a magazinban egyaránt szerepelnek SF irodalomról, filmekről, eseményekről, technikai újdonságokról szóló cikkek, továbbá novellák, illetve az XL kiadásban kisregények is. Magyar és külföldi, neves és kevéssé ismert, európai és tengerentúli szerzőktől is publikálunk.
Kitértem arra is, hogy ami a jogdíjakat és honoráriumokat illeti, teljesen rendezett a státusza a teljes könyvkiadásunknak, ugyanakkor elismertem, hogy sajnos a magazin külföldi novelláinak egy részénél nem jártunk el kellő alapossággal, körültekintéssel vagy éppen gyorsasággal. Ezért tisztelettel elnézést kértem minden érintettől.
Mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy a helyzetet tisztázzuk és átláthatóvá tegyük, az érintetteket pedig – erőnk szerint – kárpótoljuk. Azon vagyunk, hogy a folyamatban lévő ügyeket mielőbb rendezni tudjuk, s így a magazint az eddig megszokott magas színvonalon, a külföldi szerzők bizalmát továbbra is élvezve tudjuk kiadni.
Burger István
Galaktika
főszerkesztő”
Az űr sötétje, a megszámlálhatatlanul sok bolygó és égitest millió és egy rejtélyt rejt, amiket még talán sok generáció múlva sem ismerünk meg. De úgy tűnik, valami vár ránk az univerzumban.
A regény több mint 60, a filmes adaptáció pedig közel 30 éves, de a világpusztító bogarak története ma is van olyan népszerű, hogy milliók adják érte az életüket.
Nem gond, ha előbb-utóbb elpusztítjuk magunkat, a fontos az, hogy a bürokrácia működjön, a férfi lehessen nő, az ember pedig robot. Kafka vajon milyen novellákat írna ma?
A gödör olyan mély, hogy megszakad a szedett-vedett láncolat, és minél mélyebben van valaki, annál nagyobb kincs lehet még akár egy pizza is.
Eredetileg egy népszerű sci-fi adaptációja lett volna, de a végeredmény alapján nehéz elhinni, hogy a forgatás során bárki is komolyan vette.
Hetedik alkalommal startol el a héten a Budapesti Klasszikus Film Maraton; a restaurált filmek nemzetközi fesztiválján ezúttal a sci-fi is kiemelt szerepet kap. A múlt jövője című szekcióról és a műfaj hazai kezdeteiről Kurutz Mártont, a Magyar Nemzeti Filmarchívum gyűjteményi és kutatási vezetőjét kérdeztük.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
