A Batman Superman ellent a kritikusok jelentős része nem szerette és mi is találtunk benne elég hibát, pedig számtalan lehetőséget rejtett magában a film. Összeszedtük pár pontban: mi kellett volna, ahhoz, hogy Snyder szuperhős-eposza ne valljon kudarcot?
A kritikusok már el is temették a Batman Superman ellen: Az igazság hajnala című filmet, velünk együtt. Bár van, aki élvezte, vagy jobbnak tartotta, mint a Marvel filmjeit, a kritikai visszhang egyértelműen negatív, a Rotten Tomatoes-on 29 százalékon áll. Most összeszedtük, mitől lehetett volna egy fokkal jobb a film.
Supermant már valamennyire megismerhettük Az acélemberben, de a jellemét itt szinte egyáltalán nem építik tovább, ami megbocsájtható lenne, ha a többi szereplőre menne el az idő, de sajnos a színészeknek nem sok alapanyagot szolgáltat a film. Szerencsés lett volna, ha legalább Bruce Wayne-t jobban megismertük volna, hogy jobban megértsük, hogy hogyan lett ennyire radikális önbíráskodó, de Luthor motivációi is fájóan hiányoznak a filmből.
A film első egy-másfél órájában a jelenetek gyakran csak egymásra vannak pakolva, nem következnek egymásból, nincs hatásuk egymásra, mintha nem is egy klasszikus filmet, hanem több rövid szkeccset néznénk. Nem tudni, hogy ez az utólagos vágás hibája, vagy a film koncepciójából ered, azonban a filmnek egész biztosan nem tesz jót, ugyanis így nincsenek igazán történetszálak, amik aztán a film végére összefuthatnának.
Nem elég, hogy a karakterek motivációit nem ismerjük meg igazán, de amit látunk belőlük, attól sem lesznek szimpatikusak. Sem Superman, sem Batman nem kedvelhető karakter, így nincs kivel azonosulnia a nézőknek, ami egy majd két és fél órás filmnél komoly hátránynak számít.
Jesse Eisenberg színészi teljesítményéről megoszlanak a vélemények, az azonban biztos, hogy a többi karakterhez hasonlóan ő sem lett kidolgozva, és ami ennél is nagyobb baj, egy pillanatig sem érezzük azt, hogy valódi veszélyt jelentene a hőseinkre. Ugyan a machinációival sikerül Superman ellen hangolnia az embereket és elérnie, hogy a két hős egymásnak essen, de a terve elég hamar dugába dől. Onnantól kezdve Doomsdaynek kéne átvennie a főgonosz szerepét. Ez utóbbi azonban nem több egy szívós boxzsáknál, ami néha visszaüt. Sem egyénisége, sem különösebb céljai, motivációi nincsenek.
A Nolan-féle Batman sikere és a Green Lantern bukása óta a DC-nél valamiért doktrína, hogy csak olyan filmet szabad készíteni, amitől mindenkinek elmegy az életkedve. Ebben a filmben összesen van három jó poén, Ben Affleck Batmanje állandóan melankólikus, ami hozzá még passzol is, de Cavill Supermanje is csak akkor mosolyog, amikor épp megdöngetni készül Lois Lanet. Lex Luthor vigyorait ne számítsuk ide, és Jeremy Irons sem egy nagy comic relief karakter, pedig úgy tűnik annak szánták. Több kritikus is jelezte, hogy 7-8 éves gyerekek menekültek ki a filmről tíz perc után, annyira rossz kedvük lett. A Marvel filmek sem váltják meg a világot, de a stúdió jellegzetességévé vált humor érezhetően jobban működik, mint a BvS komorsága.
Összeesküvés-elmélet, paranoia és fekete humor. Lehet vitatkozni arról, hogy az Emma Stone főszereplésével leforgatott Bugonia lenne-e Jórgosz Lánthimosz eddigi legkiválóbb filmje, de hogy a legszórakoztatóbb és a leginkább letisztult, az biztos.
A Pluribus az eddig megtekinthető két epizódja alapján több mint ígéretes.
A színész még talán soha nem volt ilyen rossz, mint a Netflix új drámájában. Az Egy szerencsejátékos vallomása minden mást tekintve is a nézhetetlenség határát súrolja.
Az együttműködés Magyarország pozícióját is tovább erősíti a globális filmiparban.
Szombaton a Kolozsvári Magyar Operában mutatták be a Magyar menyegzőt, a részben Kalotaszegen forgatott különleges moziban a népzene, a néptánc energiája adódik össze egy nyolcvanas évek eleji történetben. A premieren jártunk, ahol a főszereplő Törőcsik Franciskát ugyan nem, de sok más szívmelengető kincset találtunk.
De nem hagyja szó nélkül a felnőttek felelősségét sem. A tavaly Cannes-ban nagy sikert aratott francia mozi az HBO Maxon látható.
Varga Endre László munkája során azt kutatta, hogy a lengyel–magyar két jó barát miként harcolt együtt az első világégés idején.
Legalábbis az amerikaiakkal már egyezségre juthat az ukrán delegáció.