Idén áprilisban lesz a harminc éves évfordulója a csernobili atomkatasztrófána: a Próza Nostra online folyóirat ez alkalomból Csernobil 30 címen novellapályázatot hirdetett. „A tragédia nemcsak milliók életét változtatta meg, s hagyott nyomot számos társadalom emlékezetében, de alapvetően meghatározza posztapokaliptikus látomásainkat, fantáziánkat is” – írják a felhívásban.
Harminc éve, április 26-án éjjel gyulladt ki a csernobili atomerőmű négyes reaktora az akkori Szovjetunióban. Az eseményre emlékezve hirdet most novellapályázatot a Próza Nostra online folyóirat. Ezt írják a pályázatról:
„A Próza Nostra online folyóirat irodalmi pályázatot hirdet a csernobili atomkatasztrófa 30 éves évfordulója kapcsán. A tragédia nemcsak milliók életét változtatta meg, s hagyott nyomot számos társadalom emlékezetében, de alapvetően meghatározza posztapokaliptikus látomásainkat, fantáziánkat is. E kollektív trauma közvetve vagy közvetlenül tehát nagy hatással van az irodalomra és a populáris kultúrára egyaránt, gondoljunk csak a Nobel-díjas Szvetlana Alkeszijevics, valamint Frederik Pohl dokumentumregényére, Tatyjana Tolsztaja A macskalány c regényére vagy a Café Postnuclear című magyar képregényre. Ezért döntöttünk úgy, hogy mi is felmérjük, milyen reflexiókat vált ki ma a téma a hazai közönségben.
A pályázatra bármilyen, a csernobili katasztrófát, annak okait, utóhatásait vagy más módon hozzákapcsolható történést feldolgozó, irodalmi igénnyel megírt prózai művet várunk zsánermegkötés nélkül. Regényrészlettel pályázni nem lehet. Pályázni csak magyar nyelvű alkotással lehet.”
Amikor a Partium fővárosa választhatott: megtört vörös brigantiként, vagy méltóságát megőrizve megy román rabságba. Dr. vitéz Jánossy Gyula és a nemzeti érzelmű polgárság, ha csak rövid időre is, de visszaadta a Körös menti település becsületét, és megmentette a várost a megszállók bosszújától.
Alekszandr Lihacsov, a Roszatom vezetője meglepő bejeletést tett.
A Roszatom vezérigazgatója kijelentette: készek megvédeni az atomerőmű bővítésének költségvetését.
Furcsa módon erről a svédországi ukrán nagykövetség posztolt.
James Ford brit nagykövet-helyettes az EBESZ előtt tartott beszédében rávilágított: az orosz agresszió és a kritikus infrastruktúrát érő módszeres támadások olyan biztonsági kockázatot jelentenek, amelynek következményei messze túlmutatnak Ukrajna határain.
Európa ismét nukleáris félelmekkel él: az ukrajnai háború, a zaporizzsjai atomerőmű körüli veszélyek és a német energiapolitika zsákutcái mind azt mutatják, hogy Csernobil nemcsak múlt, hanem jelen idejű tanulság.
A Fidesz-frakció felvétele állítólag bemutatja, hogyan zajlott valójában az átadás-átvétel folyamata.
Sokat gondolkodtam azon, hogy nyilvánosságra hozzuk-e ezt a megrendítő felvételt.
