Schmidt Mária a Nyugatról: A hitetlenség a nihilizmusba vezet
Bemutatták a Terror Háza főigazgatójának legújabb esszékötetét.
Régen szerettem volna már Philip K. Dick-et olvasni, körülbelül azóta, amióta tudom, hogy az ő könyvéből készítették a Különvélemény című filmet, amit nagyon csíptem.
„Ettől függetlenül azért a filmnél megemlíthetnék, hogy Philip K. Dick ötlete alapján, vagy valami hasonló, mert nem tudom elképzelni, hogy valakinek teljesen függetlenül eszébe jusson egy ennyire hasonló ötlet, az azért meglehetősem ritka koincidencia lenne. Bár újra kellene nézni, de emlékeim szerint a film viszont összeszedettebb, jobban megkomponált, éppen ezért nekem jobban is tetszett. A Kizökkent idő nagyon jól kezdődött, de aztán elkezdett kicsit sántikálni az egész történet, valahogy a szerző nem tudta kihozni a maximumot az egyébként ragyogó alapöltletből. Sajnos nem vagyok tehát lenyűgözve, de látom azért PKD-ben a potenciált, van egy sajátos, kissé sötétbe hajló, de nagyon egyedi stílusa, látásmódja, ami már itt is érezhető volt, és remélem a többi könyvében jobban ki is nyílik majd. Kedvemre való ez a disztópikus világ, amely az ő fejében létezett, úgyhogy fogok még tőle olvasni, az biztos.”