Napjaink egyik legnagyobb hatású robotikusa közösségi gépeket fejleszt, és elsősorban az ember-robot kommunikáció érzelmi oldalát vizsgálja. Kölcsönös empátia nélkül ugyanis nincs hatékony interakció.
Cynthia Breazeal, az MIT Médialaboratórium Személyi Robotok Csoport alapító-igazgatója régóta foglalkozik szociálisan intelligens robotok fejlesztésével, többek között az ő munkája volt az ezredforduló legérzelmesebb robotgyereke, Kismet.
Új projektje, Jibo társ és asszisztens legyen, Haver pedig találkozókra és eseményekre emlékeztet, miközben az otthoni tevékenységeket is ellenőrzés alatt tartja.
Breazeal közösségi robotjainak rendeltetése, hogy érzelmet és empátiát is mutassanak a humán kommunikációs partner felé.
Egyre jobbak ezen a téren.
A kutató arra keresi a választ, hogy a robotok hogyan értelmezik az embert, és az ember megbízik-e, kényelmesen érzi-e magát amikor ezekkel az eszközökkel érintkezik.
„Mik azok az emocionális, személyek közötti interakciók, amelyek lerakják az összes kommunikáció alapjait?” – teszi fel a kérdést.
Nem gondolja, hogy a robotokkal való interakció helyettesítené az emberi kapcsolatokat, viszont az ember nyugodtan tekinthet háziállatként vagy kedves ismerősként ezekre a gépekre.
„Nem akarom lebecsülni a humán tapasztalatot, de újra kell gondolni, át kell értékelni, hogy mit jelent embernek lenni. Hogyan hozhatunk létre minket támogató technológiákat?” – elmélkedik.
A Google új mesterséges intelligencia-eszköze mindössze két nap alatt megoldott egy olyan problémát, amin a tudósok egy évtizeden át dolgoztak. Az MI-t a szuperbaktériumok antibiotikum-rezisztenciájának kutatásában tesztelték, amely évente világszerte milliók életét követeli.
Az amerikai üzletember azt is elmondta, melyik ez a három szakma.
Egy Vietnámban élő fiatal magyar filmes szórakozásból mesterséges intelligenciával alkotott meg egy Porsche-reklámot, amivel teljesen új kapukat nyitott meg ebben az iparágban.
Az emberi gondolkodás képessége az utóbbi évtizedben látványos hanyatlásnak indult, amit egyre több kutatás igazol. A digitális média térnyerése és a változó információfogyasztási szokásaink állhatnak e megdöbbentő változás hátterében.
A kis délkelet-ázsiai ország 1 milliárd szingapúri dollárt fordít a következő öt évben a mesterséges intelligencia fejlesztésére.
Számos területen megmutatta már a mesterséges intelligencia, hogy mire képes; ugyanakkor azt is, hogy melyek azok a hiányosságai, ahol még javításra szorul. Hol tart ma a mesterséges intelligencia?
Még a menedzsere is benne volt a tréfában.
A Tisza Párt elnöke szinte végig ülve hallgatta Vörösmarty Mihály szerzeményét, aztán dúdolni kezdett.
