Idegkutatók ember és ember-számítógép interfészt (BCI) versenyeztetve keresik a választ a többévezredes filozófiai kérdésre: van szabad akaratunk, vagy nincs?
A kutatást a Charité Bernstein Számítógépes Idegtudományi Központ és a Berlini Orvostudományi Egyetem végzi.
Benjamin Libet, a Kaliforniai Egyetem idegtudósa az 1980-as évek elején végzett kísérleteket a szabad akaratról. Megállapította, hogy például a mozgási szándék öntudatlanul alakul ki, és a „szabad akarat” csak tudatos vétó formájában jelentkezik, ami nagyjából annyit jelent, hogy „szabadon nem akarom.”
A Bernstein Központban ezt a „szabadon nem akarom” részt tesztelték. Fejlett technikai apparátussal mérték, hogy a mozdulatokra vonatkozó „készenléti potenciál” beindulása után képesek vagyunk tudatosan leállítani ezeket a mozdulatokat, vagy sem.
A résztvevőket megkérték, hogy számítógéppel „párbajozzanak,” miközben elektroenkefalográffal (EEG) figyelték az agyukat. Speciálisan betanított komputernek az EEG adatokat felhasználva kellett előrejelezni, mikor tesz mozdulatot az alany (így játszva át az embert). Mihelyst az agyhullámok mérése mozgási szándékra utalt, a kutatók a gép javára manipulálták a végkimenetet.
Az alapötlet szerint, ha az alanyok nem jelezhetők előre, bizonyíték arra, hogy cselekedeteiket sokkal tovább tartják kontroll alatt, mint korábban hittük.
Jó hír, hogy képesek voltak megvalósítani ezt, a döntéshozási folyamatban viszont létezik egy pont, ahonnan „nincs visszatérés.” Utána már lehetetlen megakadályozni a mozgást.
„Döntéseink nincsenek kitéve tudatlan és korai agyhullámoknak. Aktívan részt tudunk venni a döntéshozási folyamatban, és képesek vagyunk megszakítani mozdulatokat” – jelentette ki a kutatást vezető John-Dylan Haynes.
Ma már jóval kevesebb magyar orvos fontolgat tartós külföldi munkavállalást, mint a 2010-es évek elején. Csökkent az orvoselvándorlás, több külföldi jön viszont hazánkba.
A színésznő Gyötrő Sándorné bőrébe bújva fejti meg a nagy magyar valóságot.
A magyar miniszterelnök szerdán elárulta, mikor fog interjút adni a Telexnek.
„Sosem adok interjút olyan embereknek, akiket külföldről fizetnek” – mondta a miniszterelnök.
Innen érthető meg Hadházy Ákos tavaszi kijelentése is, amelyben úgy fogalmazott, hogy ukrán mintára Majdan-típusú felkelésre van szükség.
Sebestyén Géza posztjában egyszerre cáfolta meg mind a kivándorlási, mind a hiányos nyelvtudással kapcsolatos tévhiteket.
A kormányfő szerint Európa balra tolódása versenyképességi válsághoz vezetett, míg Magyarország saját mintázatai révén tartja fenn gazdaságát.
A Hogyan tudnék élni nélküled? nemcsak az egymilliós nézőszámot lépte át, de példátlan módon éppen 52. hete van műsoron országszerte a mozikban. 2026-ban előbb a színpadi adaptáció érkezik az Erkelben, majd ugyanazzal a szereplőgárdával az ugyancsak Demjén Ferenc-örökzöldekre épülő mozgóképes folytatás.
