Igazi feloldozást 2015 decemberében nyerhetett a mítosz, ugyanis Az ébredő erő nem csak kiszolgálja a közönséget, de nagyszerűen össze is van legózva: pont annyi nosztalgikus kiszólást építettek bele, hogy ne érezzük magunkat panoptikumban, de azért itt-ott csak megdobbanjon, aminek meg kell – például Hans Solo és Chewbacca még mindig vicces évődésekor, az Ezeréves Sólyom, netán 3-CPO és R2-D2 láttán, vagy ahányszor elhúz az orrunk előtt egy X-szárnyú.
Abrams rendező okosan vegyíti az akciót a történetvezetéssel, Harrison Ford félvigyora mellett pedig magabiztosan és szerethetően viszi a vállán a kalandot a Rey-t alakító Daisy Ridley. Jar-Jar helyett cuki robotot kapunk, akarom mondani a gyerekek és a japán közönség, az áruló rohamosztagost játszó John Boyega elsőre talán nem nyer meg, de a film felénél már átérezzük a motivációját. Oscar Isaac baromira szimpatikus, Max von Sydow-t pedig mindig élmény látni, a legizgalmasabb karakter viszont kétségkívül a sötét oldal új üdvöskéje, a tépelődő, vívódó, olykor dühöngve romboló Kylo Ren, akit Adam Driver alakít. A közönség őt talán csak a Csajok c. HBO-sorozatból ismerheti, de most garantáltan meg fogjuk jegyezni a nevét.
Fejvesztés terhe mellett minden lényegi információt visszatartva úgy tudnánk összegezni: Az ébredő Erő az év egyik legjobb közönségfilmje, amely még akkor is végigizgulható, ha valaki nem hardcore fan, a rajongók viszont vigyenek zsepit. Mi még este jelentkezünk majd egy részletes, spoileres írással, amelyben kielemezzük a cselekményt!