Nagyon sokszor megmosolyogtuk a klasszikus amerikai krimik könnyen átvágható buta hazugságvizsgálóit. A technológiával máig szkeptikusak vagyunk, pedig bizonyos beszédelemek, testjegyek nem szoktak hazudni. Ezeken alapul a Michigan Egyetem új szoftvere.
A Michigan Egyetem kutatói gépitanulás-technikákat használva fejlesztenek új hazugságdetektáló szoftvert. A szoftver valódi bírósági tárgyalásokról készült, médiatudósításokhoz használt videoanyagokon gyakorol. A prototípus a beszélő szavait és gesztusait vizsgálja, a rendszernek nem kell megérintenie az elemzés tárgyát képező személyt.
A szoftver a tárgyalások 75 százalékánál pontosan állapította meg, hogy ki hazudik. Ez azért szép szám, mert az ugyanezzel próbálkozó emberek csak 50 százalékot értek el. Azért teljesíthetett jobban, mert akkurátusabban figyeli a kézmozdulatokat, „lesi”, hogy mikor kinek túl határozott a hangja, hogyan néz a kérdező szemébe, és a hazug embert eláruló további jellegzetességeket is igyekszik figyelembe venni.
„Hazudozás közben olyan természetes megnyilvánulásaink vannak, amelyekre szinte senki nem figyel eléggé, pedig, ha megtenné, könnyebb megállapítani, hogy az illető nem mond igazat” – nyilatkozta Rada Mihalcea, a Michigan Egyetem tanára.
A szoftver biztonsági személyzeteknek, esküdteknek és az elmegyógyászatnak tehet hasznos szolgálatot. Fejlesztése átfogóbb projekt része, amelyben fiziológiai paramétereket (szív-, lélegzés-ritmus, testhőmérséklet-ingadozás stb.) szervezetbe történő beavatkozás nélküli technológiákkal, például hőalapú képkészítéssel gyűjtenének és integrálnának.
Egy-egy technológia soha nem semleges. Ahogy képesek kultúrsokkot okozni a világ más tájain a nyugati szokások és normák, úgy képesek erre az applikációk, szoftverek, mesterséges intelligenciák is.
A Tisza durva adóemelési csomagjának főbb elemei mind ott vannak az Európai Bizottság ajánlás- és követeléslistáin.
Stefano Sutti szerint az Európai Bizottság a jog kreatív értelmezésével egyre több mindenre terjeszti ki a hatáskörét, a szubszidiaritás és a tagállamok rovására.
A kinevezési szabálytalanságok miatt hullott szét két kiemelt ügy.
Budapest ellen 2021 óta folyik uniós eljárás.
Az olasz legfelsőbb bíróság végleges döntést hozott: kiadják Németországnak Sehrii K.-t, akit a Nord Stream gázvezetékek felrobbantásának megszervezésével gyanúsítanak.
A tiszás megszorítócsomag lényegében egy átfogó adóemelési hullám, amely a kata, az ekho és a kiva teljes felszámolásával semmizné a vállalkozói világot.
27 év után tér vissza a legendás műsor.
