A mesterséges intelligencia így vagy úgy, de átformálhatja Afrika jövőjét
Segítő kezet, vagy épp akadályt jelent a mesterséges intelligencia Afrikának?
Algoritmus mondja meg azt, amit az emberi szem alig lát: milyen érzelmek rejlenek arckifejezésünk minimális változásai mögött?
Egy új gépitanulás-algoritmus az embernél is jobban felderíti és azonosítja a röpke pillanatokig érzékelhető, viszont mély érzelmekről árulkodó úgynevezett mikro-arckifejezéseket. Az algoritmust a finnországi Oulu Egyetem Xiaobai Li által vezetett kutatócsoportja fejlesztette.
Videóval élethű körülmények között felvett mikro-arckifejezéseket tartalmazó adatbázis készítésével kezdték. Önkéntesek nézték meg az erős érzelmi töltésű, de az érzelmeket palástolni próbáló személyekről szóló felvételeket. Az önkéntesek akkor mutattak valamilyen érzelmi reakciót, amikor hasonló képi tartalmat láttak.
A következő lépésben egyetlen képkockát használtak. A rajta látható személy arcát tekintették szabványnak, majd összehasonlították a rákövetkező képkockákkal. Így próbálták megállapítani, hogyan változott meg az arckifejezés. Ha a változás mértéke meghaladott egy küszöbszintet, a kifejezést mikro-arckifejezésként határozták meg.
„Mikro-arckifejezések felismerésének egyik nagy kihívása, hogy az arcmozdulatok intenzitásszintje túl alacsony, és ezért nem lehet megkülönböztetni őket egymástól” – nyilatkozta Li.
A problémát a kifejezéseket „felnagyító” algoritmussal kezelték. A nagyítást az érzelmi megnyilvánulások közben változó részek azonosításával, és az arc eltorzításával oldották meg.
Ezt követően az algoritmus pozitívnak, negatívnak vagy meglepetésként kategorizálja a megjelenített érzelmeket. A kategorizálást az adatbázis példái alapján tanulja meg.
A technológiát hazugságvizsgálatnál, rendőri munkánál és a pszichoterápiában alkalmazhatják.