Figyeljenek a politikusaikra! – Ondřej Neff a Mandinernek

A napokban jelent meg a Galaktika Fantasztikus Könyvek sorozatban egy veterán cseh sci-fi-szerző, Ondřej Neff szó szerint sötét disztópiája, a Sötétség. Az 1998-ban kiadott, 2003-ban átdolgozott regény alapvetése, hogy egy természeti jelenség következtében az elektromosság megszűnik működni a Földön. A regény azt kísérli meg feltárni, hogy a politikai elit és a társadalom hogyan reagál erre a változásra. A regény kiadása évében elnyerte a legrangosabb cseh SF-díjat.

Maga Ondřej Neff sokoldalú figura. Science-fiction regényei és novellái mellett több monográfiája jelent meg, a cseh és a nemzetközi sci-fi történetéről, vagy éppen Jules Vernéről, akit annyira kedvel, hogy ő maga is írt három, Verne karakterein alapuló regényt. Neff emellett újságírással foglalkozik: ő alapította meg például 1996-ban Csehország első internetes hírportálját, a Neviditelný pest, azaz Láthatatlan kutyát, egy másik projektje pedig a fotózással folglalkozó Digineff portál.

Neff szerdán Magyarországon járt, mivel a könyv megjelenésére a Galaktika könyvbemutatót és dedikálást szervezett az Írók Boltjába. A bemutató előtt volt alkalmunk pár szót váltani magával a szerzővel is. (A képeket a Cseh Centrum Facebook-oldaláról kölcsönöztük)

*

Egyelőre nem volt alkalmam elmélyedni a könyvben, de már az első harminc oldal is eléggé kemény. Egy-egy jelenetet kifejezetten nehéz olvasni. Sokkolni akarta az olvasókat?

Az a lényeg, hogy a társadalom hogyan esik szét, és hogy mi történik utána. Milyen alapokon szerveződik újjá az állam? Milyen módon tud a továbbiakban működni? A könyvnek két verziója van. A kilencvenes években született elsőnek az alapja a politikai elitbe vetett bizalom volt. Feltételeztem, hogy az elit egy ilyen extrém helyzetben is, amikor összeomlik a technika, megtalálná a megoldást a társadalom további működtetésére. Az országunkban tapasztalt politikai változások miatt azonban teljesen szkeptikus lettem, és nem bízom már így a politikai elitben. A második verzió kicsengése tehát az, hogy a politikai elit tagjai a zavaros helyzetet arra használnák ki, hogy saját hatalmukat megerősítsék.

Melyik verzió jelent meg most magyarul?

Természetesen a második.

A regény elején leszögezi, hogy a valósággal való bármilyen egyezés a véletlen műve. Mégis létező cseh politikusok sora szerepel a könyvben.

Arra törekedtem, hogy a történet szuggesztív legyen: ehhez az erőteljességhez hozzátartozik, hogy valódi helyszínek és valódi személyek szerepelnek a könyvben. Azt is kihangsúlyoznám, hogy ez nem egy politológiai tanulmány, hanem egy kalandregény, aminek van ilyen vetülete is. Az volt a cél, hogy az embereket szórakoztassam és elgondolkodtassam. A politikai- és kalandregény vetület mellett pedig ott van maga a fizikai esemény, ami a katasztrófát kiváltja. Az elektromosság megszűnik létezni, mint technikai erő. Semmi sem működik, aminek bármi köze van a villamossághoz.

Erre tudományos magyarázatot is talált?

Próbáltam kitalálni, hogy hogyan történhetne meg. Végül rájöttem: a villamos áram akkor szűnhet meg, amikor felcserélődnek a Föld pólusai. Ez egy létező folyamat, százezer évnyi távlatokban meg is történik. Konzultáltam Luboš Motl cseh fizikussal, aki azt mondta: amit ennek kapcsán leírok az képtelenség, viszont nem lehet megcáfolni! Több tucat technikai kérdésben konzultáltam ilyen módon.

Van például egy olyan motívum, hogy az új főurak várakat építenek a panelházak romjaiból. Meg kellett tudnom, hogy lehet ledönteni egy panelházat. Egy nyugdíjas építészhez fordultam, aki részt vett a prágai lakótelepek építésében. Először azt mondta, hogy amire gondolok, azt nem lehet kivitelezni. Nemsokára telefonált, hogy egy hétig gondolkodott rajta, de rájött a megoldásra. A könyvben így szerepel egy képlet arra, hogyan lehet módszeresen ledönteni egy lakótelepi panelházat.

Mennyire népszerű műfaj a sci-fi Csehországban?

Nagyon. Évente ötszáz cím jelenik meg ebben a műfajban. Ezek első sorban fordítások, de több tucat rendszeresen megjelenő hazai szerző is van.

És mennyire exportképesek ezek a cseh szerzők?

Mindenütt az a tapasztalat, hogy az angolszáz sci-fit olvassák és a hazait. Ritka, hogy más országokból születnek fordítások. Nálunk népszerű még az orosz fantasztikus irodalom, de a francia vagy a német már nem. A Sötétség például nem egy tipikus képviselője a műfajnak. Az olvasók a sci-fitől az űrhajókat és a robotokat várják.

Az angol nyelvű Wikipedia-oldala azt írja, hogy támogatta Václav Klaus egykori cseh elnök kampányát, mikor azon felvetések ellen szólalt fel, hogy globális felmelegedést az ember tevékenysége okozza. Mit gondol a természetvédelemről?

A természetvédelem a világhoz való civilizált hozzáállás része. Amivel nem értek egyet, az az a fanatikus szélsőségesség, amely megjelenik a természetvédelemben. Egy 1984-es novelláskötetemben van egy Fa című novella. Ez azt mutatja be, hogy hogy nézne ki a világ, ha az ökológiai fanatizmus uralkodóvá válna. Meggyőződésem, hogy a természetvédelem összefügg a társadalom technológiai fejlettségével. A technológia fejlődése és a természetvédelem ugyanannak az érmének a két oldala.

Mit üzen a magyar olvasóknak?

Nagyon szeretném, ha elolvasnák a Sötétség című regényt, és hogy ez az olvasmányélmény rávegye őket arra: figyeljenek a politikusaikra!

*

Végül álljon itt pár izgalmas momentum a könyvbemutatóról, ahol Svoboda Róbert moderátor a szerzőt; Barna Ottíliát, a könyv fordítóját; illetve Németh Attilát, a Galaktika irodalmi szerkesztőjét kérdezte a Sötétségről.

• Németh Attila, a Galaktika irodalmi szerkesztője szerint ebben a könyvben nem igazán a tudományos rész a fontos, hanem a társadalom reakciójának bemutatása.
• Barna Otília elmesélte, hogy ezt a könyvet internet nélkül nem tudta volna lefordítani: sok-sok technikai kifejezésnek kellett például utánanéznie, de egyes helyszíneket tüzetesen megvizsgált a Google Mapsen is.
• Neff elmondta, hogy realista képet akart alkotni, és ez néha bizony pszichikailag is megterhelő volt: felidézte például, hogy éppen egy koncentrációs tábornak próbált helyet találni, amikor egy festői kis helyen motorozott. Mindenki nagyon kedves volt, de ő már tudta, hogy ez a hely a regényben bizony egy koncentrációs tábor helyszíne lesz.
• A politikusokkal kapcsolatban kifejtette, hogy Václav Klaust a regény első verziójában egészen konkrétan kerékbe törték, és ezt kedvelték az olvasók, de a második verzióból ez a jelenet kikerült. Szerinte ha fiktív politikusnevekkel dolgozott volna, a közönség akkor is azonosította volna a szereplőket egy-egy igazi politikussal.
• Kérdésre válaszolva arról is beszélt, hogy ő technooptimista: szerinte a jó dolgokat a technikai fejlődésnek, a rosszakat pedig a politikusoknak, az ideológusoknak és a papoknak köszönhetjük.

(Képek: Cseh Centrum)