Egyáltalán nem mindegy, milyen borítóval jelenik meg egy-egy sci-fi vagy fantasy könyv. Legyen akár saját gyártmány, vagy a nemzetközi borító átvétele, egy biztos: a magyar olvasók is egyre jobban igénylik, hogy a kötet, amit megvesznek ne csak jó legyen, de jól is nézzen ki a könyvespolcon. A magyar kiadók őszi megjelenéseinek borítóiból válogattunk.
Amikor könyvet vesz az ember, gyakran nem csak a tartalom ragadja meg a figyelmét. Különösen igaz ez a sci-fi és fantasy könyvekre, ahol kifejezetten kreatív lehet egy-egy kiadó, ha figyelemfelkeltő borítót akar alkotni. Egy jó borító egy jó könyvhöz is adhat pluszt, míg az is elképzelhető, hogy egy jó, vagy jól célzott borító simán elad egy közepes könyvet. Az sem utolsó szempont persze, hogy a menő borítóval rendelkező könyveket egyszerűen jobb nézegetni a polcon, mint a csúnyákat vagy unalmasakat.
Összeszedtük most a műfajban mozgó magyar kiadók aktuális és leendő őszi/téli megjelenéseinek borítóit, a cikk végén pedig várjuk olvasóink véleményét: melyik borító sikerült a legjobban?
Az Agave Könyvek vezető szerepet tölt be itthon, ha a menő borítókat vizsgáljuk: elég csak személyes kedvencemre, az Egyenlítői Magyar Afrikára gondolni. A kiadó két fontos újdonságai idén ősszel Ernest Cline Armada, illetve Lev Grossmann Varázslókirály című kötetetei. A Cline-kötet borítója nyomokban, nagyon távolról hasonlít az eredeti borítóra, beszámoltunk róla mi is, hogy hány verzió készült el, amíg ennél maradt a kiadó; és Grossmann-könyvé is saját gyártmány.
A Gabo SFF-szekciójának egyik év végi kiadványa Ann Leckie díjesőt hozó trilógiájának második darabja, a Mellékes háború. A borító alapja az eredeti kiadáson szereplő kép, a cím furcsán izgalmas írásmódja azonban saját gyártmánynak tűnik. A Mary E. Pearson-féle Az árulás csókja viszont egy az egyben a nemzetközi borító átvétele.
Megmondom őszintén, hogy egy-egy jól sikerült darabot leszámítva ritkán fognak meg a Galaktika borítói. Idén év végén Robert Charles Wilson Darwiniája kapott egy hangsúlyosan földönkívülinek látszó őserdőt ábrázoló grafikát; míg Jo Walton Hugo-díjas regénye, a Mások között borítóján szintén egy erdő van – mindkét borító saját gyártmány. Nagyon fut mostanában az erdős téma a Galaktikánál.
A Fumax egy saját és egy átvett borítóval jelentkezik: Brian McClellan Karmazsin hadjárat című könyve a nemzetközi borító átvétele, míg Dan Wells Az ördög egyetlen barátja című kötetük saját munka: a magyar ékezetek még egy kis ördögszarvazást is lehetővé tettek. (Először azt hittük, hogy a nemzetközi borítóról van szó, de kiderült, hogy tévedtünk: csak jellegre hasonlít a kettő. Szerintem a magyar jobb is lett.)
Pedig az alapok még akár működhetnének is. A hetedik évad ugyanis tartalmaz mindent, amire igény lehet, űrharcoktól a csavaros bosszúig, de ez már nem teljesen az a Black Mirror, ami volt.
„A tét nagy, mert Ukrajna EU-tagsága teljesen tönkretenné Magyarországot, a magyar gazdaságot” – szögezte le Hidvéghi Balázs.
A botrányos brüsszeli beszéde miatt fókuszba került tiszás képviselő szerint a Nemzet Hangja eredményeivel „a remény” is megérkezett.
Dömötör Csaba szerint ez nem „meglepetés”, miután Manfred Weber „egyértelmű feltételként határozta meg Ukrajna támogatását”.
Szinte már asztali szerepjátékról beszélünk, ahogy karaktereink változnak, várost építünk és minden téren fejlesztünk és fejlődünk. Magyarul is megérkezett a Homályrév folytatása, a Fagyosrév.
Dömötör Csaba fideszes EP-képviselő Bayer Zsolt műsorában rámutatott, hogy a Tisza-vezér múlt héten „egyszer sem talált be a munkahelyére”.
Az egyházfőtől még tavaly kértek engedélyt hozzá.
Ez a tolakodása leplezi le, hogy valójában csupán egy kellemetlen, pökhendi kis senki, aki látszatokkal próbálja pótolni azt, ami a személyiségéből végzetesen hiányzik.
