Az elmúlt néhány évben mintha újra reneszánszát élné a magyar képregénykiadás, különösen az amerikai szuperhősképregények száma nőtt meg. Portálunk csütörtökönként fog összefoglalót közölni a legizgalmasabb megjelenésekről, előtte azonban beszélni kell a műfaj alapfogalmairól: íme egy rövid szószedet, ami összefoglalja a legfontosabb tudnivalókat
Laikusként mindig nehéz belevágni egy új világba: az első probléma általában a szakzsargon elsajátítása. Különösen igaz ez olyan területekre, amelyek első sorban angolszász területeken népszerűek, tehát gyakran nehéz is magyar megfelelőt találni egy-egy fogalomhoz. A következőkben egy kis mankót nyújtunk csütörtökönként megjelenő, képregényekkel foglalkozó rovatunkhoz.
Limited series (minisorozat) – Jellemzően négytől hat részig terjedő rövid sorozat.
Ongoing sorozat – Olyan sorozat, ami a minisorozatnál hosszabb, ritkán szoktak tizenkét számnál rövidebbek lenni (bár előfordulhat), egy-egy történetszál régebben két-három, ma már inkább négy-hat részes.
One-shot – Önálló füzet, ami nem része egy sorozatnak sem.
Annual – Önálló füzet, ami egy éppen futó sorozatnak az éves különszáma.
Graphic novel – Olyan képregény, ami eredetileg is kötetben jelenik meg, nevével ellentétben nem feltétlenül egyet történetet mesél (több képregényíró szerint a fogalom elsősorban marketing célokat szolgál, hogy könnyebben eladhatóvá tegye a képregényeket).
Panel – Egy képregénykocka.
Comic strip – Olyan képregényes műfaj, ami jellemzően csak három panelből áll. Ezek általában nagyobb magazinokban szoktak megjelenni. A Garfield és a Kázmér és Huba képregények ilyen formában jelentek meg eredetileg.
HC (Hardcover) – Keménykötésű kiadás. Általában egy minisrozatot, egy ongoing sorozat egy történetszálát, vagy egy önálló graphic novelt tartalmaznak.
TPB (Trade paperback) – Puhafedelű kiadás. Általában egy minisrozatot, egy ongoing sorozat egy történetszálát, vagy egy önálló graphic novelt tartalmaznak. Magyarországon a legtöbb kötetben megjelenő képregény ilyen formátumban jön ki.
Omnibus/Showcase edition/Compendium – Jellemzően egy-egy sorozat (ritkább esetben szerző) összes, vagy nagyon sok számát tartalmazó kiadás. A Marvel az omnibus, az Image a compendium, a DC pedig a showcase elnevezést használja.
Event – A két nagy kiadónál az elmúlt évtizedben szokásossá váltak az olyan nagyobb volumenű crossoverek, amik gyakran kihatottak a teljes képregényes univerzumukra, ilyenkor általában egy minisorozatot szentelnek a főtörténetnek és több kiegészítő történet jelenik meg már meglévő ongoing sorozatokban vagy más minisorozatokban. Ide tartozik például a nemrég nálunk is megjelent Civil War/Polgárháború is.
Crossover – Amikor két vagy több hős, illetve csapat közös történetet kap (ilyenkor jellemzően a történet felváltva jelenik meg a fősorozataikban).
Tie-in – Tie-innek neveznek minden olyan képregényt, akár minisorozat, akár egy ongoing sorozat történetszála, ami egy eventhez kapcsolódik, például a már említett Polgárháború egyes tie-injei magyarul is megjelentek füzetekben, illetve a TPB kiadásokban.
Szerzői képregény – Leegyszerűsítve olyan képregény, aminél a szerzői jogok az alkotónál maradnak.
Big two – A két nagy kiadó – Marvel és DC – közös elnevezése.
Marvel Comics – Jelenleg az egyik legnagyobb kiadó, ők adják ki többek között az X-Men, az Avengers és a Spider-Men képregényeket.
DC Comics – Jelenleg az egyik legnagyobb kiadó, ők adják ki többek között a Batman, Superman, Wonder Woman, Green Lantern képregényeket.
Image Comics – A harmadik legnagyobb kiadó, a DC-vel és Marvellel ellentétben ők elsősorban szerzői képregényeket adnak ki, náluk jelenik meg például a The Walking Dead és a Spawn.
Dark Horse Comics – Amerikai kiadó, aminek a fő profilja különböző licenszelt képregények kiadása (náluk jelennek meg például az Alien képregények, de mielőtt a Disney felvásárolta volna a Lucasfilmet, a Star Wars képregények is a Dark Horse-hoz tartoztak), illetve olyan szerzői képregényeké, mint a Hellboy vagy a Sin City.
Imprint – A nagyobb kiadók kisebb leányvállalatai, amik jellemzően egy-egy témára állnak rá (ilyen például a DC-nél a Vertigo, ami jelenleg csak szerzői képregényeket ad ki, vagy ilyen volt a Marvelnél a Marvel MAX, aminek a fő profilja a sötétebb, és durvább képregények voltak).
Indie/Independent képregény – Általában azokat nevezik indie képregénynek, amik nem a két nagy kiadó alá tartoznak, illetve nem licensz alapján készülnek (tehát lényegében szerzői képregények). Az Image mellett számos kisebb kiadó ad ki indie képregényeket (Valiant Comics, IDW Publishing, Dynamite Entertainment stb.)
Fanzine – Olyan nem hivatalos, „amatőr” kiadvány, amit általában egy-egy téma alapján állítanak össze a készítők, a témájuk szinte bármi lehet és gyakran szerepelnek bennük képregények, vagy képregényekkel rokon műfajok.
Solicitations - Szó szerint kérelmet jelent, valójában a kiadók által előzetesen közölt lista a havi megjelenésekről, ami azt a célt szolgálja, hogy a kereskedők két-három hónappal előre le tudják adni a rendeléseiket.
2024 a legtöbb szórakoztató ágazatban és műfajban nem volt egy gyenge év, így könnyedén lehet kedvenceket választani. A Troubadour év végére kiadott 1984 képregénye azonban megkavarja a rangsort.
Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a jeges leheletű, repülni képes Superman, vagy éppen a világot a sarkából kifordító Skarlát Boszorkány a legnagyobb csodatevő. De valóban így van?
Az elmúlt években bővül a piac: a szuperhős-dömpinget követően művészi vagy éppen szépirodalmat feldolgozó képregények és olyan sorozatok látnak napvilágot, amikre korábban esély sem volt.
Miért mennénk Amerikáig, ha újat és izgalmasat kívánunk felfedezni, mikor a csodás Európa és az ősi Itália megannyi titkot és meglepetést rejteget?
Így aztán a Géniuszt olvasva totál hülyének érzem magam.
A rajongók állítólag Reeves-t szeretnék látni az új Martin Scorsese-filmben, pedig a John Wickből és saját képregényéből kiindulva a színész inkább életet vesz el, mintsem ad.
Donald Trump gyors lépéseket ígér a Panama-csatorna visszavételére, a határzár megerősítésére és az ukrajnai háború lezárására.
A politikusoktól pedig csak annyit kérnék, hogy a csatározásaikból hagyják ki Jézus Krisztus személyét és az evangéliumot, és legfőképpen olvassanak több Bibliát.
