Új Dan Simmons-sorozatba vág bele az Agave Könyvek: kedden jelenik meg a duológia első darabja, az Ílion. A Hyperion-tetralógia szerzőjének 2003-as regényében a görög hősi eposzok történetei elevenednek meg a Naprendszerben. A hajtás után borítót és részletet is mutatunk.
Dan Simmons már a magyar olvasóknak is bizonyított az epikus méretű és igazán remek Hyperion-tetralógiával. Az Agave Könyvek a Hyperion-ciklus lezárása után most a szerző másik sorozatát, az Ílion-duológiát adja ki. A könyvet a kiadó oldalán 35 százalékos kedvezménnyel lehet előrendelni.
„Javában dúl a trójai háború a Marson, az Olympus hegy lábánál. A csúcsról Zeusz és halhatatlan családja figyeli és alakítja az eseményeket. Thomas Hockenberry, a 21. századi professzor, előbb krónikásként, majd egy fontos küldetés végrehajtójaként bosszúszomjas istenek és istennők ármányos magánháborújában találja magát.
A Földön az utolsó túlélő emberek kis csoportja az elveszett múlt és egy pusztító igazság után kutat, míg négy érző robotszerű lény elhagyja a Jupiter vidékét, hogy megtalálja és felszámolja egy katasztrofális sugárzás forrását valahol egy hegy csúcsán, kilométerekkel a terraformált vörös bolygó felszíne felett.
Hat évvel a Hyperion Cantos lezárása után Dan Simmons visszatért a sci-fihez, és az Ílion-duológiával ismét bemutatta, hogy képzelete és stílusa felülmúlhatatlan. Az Ílionban minden megtalálható, ami a Hyperion-sorozatban, sőt még annál is több. A regényt 2003-as megjelenése után Locus-díjjal tüntették ki.”
Dan Simmons 1948-ban született az Illinois állambeli Peoriában. 1970-ben angol szakon végzett a WabashCollege-ben, majd egy évvel később tanári diplomát szerzett a St. Louis-i Washington Egyetemen. A Káli dala című első regénye 1985-ben látott napvilágot, és elnyerte a rangos World Fantasy-díjat. Az ezt követő, és idővel négykötetessé duzzadó Hyperion Cantos – Hyperion, Hyperion bukása, Endymion, Endymion felmelkedése – aztán a science-fiction élvonalába emelte: egy Hugo-, egy Brit Science Fiction Association- és három Locus-díjat kapott a kötetekért, melyek sokak szerint a modern sci-fi irodalom megkerülhetetlen alapművei. Simmons feleségével és lányával Coloradóban él, írni viszont gyakran a Sziklás-hegységben, 2500 méter magasan lévő hegyi kunyhójába szokott kijárni. Legújabb regénye The Fifth Heart címmel 2015 tavaszán jelent meg.
Részlet a könyvből:
Egyetlen materialista, jelenközpontú, Istennel szemben szkeptikus műalkotás felfedezése inspirálhatta a modern európai világkép megszületését – állítja egy amerikai irodalmár. A kérdés most az, milyen művek segíthetnek annak meghaladásában.
Nagyszabású felmérést csinált a Századvég, hogy kiderítse, mit is jelent a kulturális kereszténység, és mennyien vannak a kultúrkeresztények. Az eredmények meglepőek. Interjúnk a kötet két szerzőjével.
A globalizáció optikai csalódása, hogy a világot irányító ipari és technológiai rendszerek semlegesnek, személytelennek tűnnek. A kikötői daruk vagy a légiirányító panelek nemcsak technikai infrastruktúrák, hanem kulturális kódok is, a modernitás hatalmi struktúrái, amelyekre nem csak akkor kellene figyelnünk, amikor meghibásodnak.
Hortobágyi T. Cirill főapát szerint a klímaváltozás játszhatott szerepet abban, hogy a helyiség felmelegedett, így a bogarak számára is ideálissá vált a környezet.
De nem csak Trump viselkedése érintette meg, új könyve athéni bemutatóján elárulta, előfordult, hogy sírva fakadt a görögországi gazdasági helyzet miatt.
Az erdőn akkor történhet az emberrel valami lényeges, ha felveszi a tempóját. Erről szól lényegében Végh Attila A belső őserdő című könyve.
„Teljes tévedés. Súlyos félreértés van!” – hangsúlyozta a miniszter.
A miniszterelnöki megbízott megjegyezte, hogy az ellenzék csak az egyik oldalt, a kivándorlást szokta nézni, és mindig csak arról beszél, hányan mennek ki. Közben 1995 óta többen jönnek Magyarországra, mint ahányan kivándorolnak innen.
