Így pörög a pohárban az 1995-ös Vylyan Montenuovo

Idén ünnepli huszadik születésnapját a Montenuovo-cuvée, a Vylyan Montenuovo Nándorról elnevezett birtokbora. A pincészet ennek alkalmából bemutatott a sajtónak pár évjáratot a bor múltjából, ennek csúcspontjaként a legelső, 1995-ös Montenuovo is a poharakba került. „Áttúrtuk érte a pincét és a padlást, végül találtunk belőle kért kartonnal” — mesélte Debreczeni Mónika, a villányi Vylyan Pincészet birtokigazgatója.

A borból rendhagyó és szokatlan módon egyszerre kétféle verzió is piacra került, mégpedig azért, mert emlékeik szerint mindkét verzió tetszett nekik. Az egyik egy pinot noir-cabernet sauvignon házasítás, a másik pedig egy cabernet sauvignon-kékfrankos házasítás volt, barrique hordókban érlelve. A Vylyan főborásza, Ipacs Szabó István elmondása szerint az első már csak azért is merész próbálkozás volt, mert a pinot noir hercegkisasszonyként nem szeret akárkivel ágyba bújni: házasításokban többnyire nem állja meg a helyét, fajtaborként ellenben nagyot villanthat. A bornál ma a házasítás gerincét a bordeaux-i fajták adják, amit syrah, zweigelt, kékfrankos fűszerez.

A villányi bortörténelem ezen emblematikus borából (aukciókon még talán le lehet rá csapni) a cabernet sauvignon-kékfrankos verziót kaptuk: téglavörös színe, olajos textúrája kifejezetten izgalmas bort takar, közmegegyezés alakult ki róla, hogy jóval fiatalabb koránál. Debreczeni Mónika szerint az 1995-ös átlagosan jó év volt. Tisztes öregkor: a csúcsán már bőven túl van, a tanninjai nem teljesen épültek be, meghúzzák picit a szájat, de összességében jó inni, tartja magát, nem esett még össze.

Így néz ki az 1995-ös Montenuovo elölről:

Így pedig hátulról: