Kiváló évjárat lehet a 2015-ös azokon a borvidékeken, ahol jégverés, vagy szőlőbetegségek nem károsították a szépen fejlődő szőlőtermést a növényvédőszer- és vetőmag értékesítő Syngenta Magyarország szerint.
A közleményben idézik Nádudvari Évát, a cég szőlő szakértőjét, aki elmondta: szüretig hátralévő néhány hét időjárása még nagymértékben befolyásolhatja a minőséget. Jelenleg azokon a területeken, ahol nem volt betegség, vagy jégkár, ott kiemelkedő mennyiségre és minőségre számíthatnak a termelők. A Dunántúlon sajnos vannak olyan területek, ahol a jégverés 80-90 százalékos pusztítást is okozott, mondta.
Hozzátette: a legnagyobb problémát az egri és a tokaj-hegyaljai borvidéken a vízhiány okozza. A levelek bepödrődnek, a fürtök könnyűek, a szemek vízhiányosak, a fejlődésben megálltak. A szakemberek megjegyezte, hogy komolyan kellene venni az aranyszínű sárgaság vírushordozója, az amerikai szőlőkabóca elleni védekezést, mert a súlyos betegség kezdetben enyhe, majd 4-5 év alatt egyre durvább pusztítást végezhet a szőlőben. A szőlőtermesztésben jelenleg a művelt borvidéki szőlőterület nagysága meghaladja a 64 ezer hektárt Magyarországon. A leszüretelt szőlő mennyisége 2013-ban 390 ezer tonna, 2014-ben 348 ezer tonna volt.
A termésátlag tavaly 5 tonna volt hektáronként, a kiemelkedően jó átlagot termő 2013-hoz képest ez 2 tonnával kevesebb hektáronkénti mennyiséget jelent - írták. Korábban Tornai Tamás, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke a Kossuth Rádiónak úgy nyilatkozott: a tavalyihoz hasonló szőlőtermésre számítanak. Úgy vélte, a legtöbb borvidéken a terméseredmények jobbak lesznek, mint a tavalyi, ugyanakkor két borvidéken - a tokajin és a kunságin - csökkenésre lehet számítani. Utóbbinál azért, mert jégverés pusztította el a termés egy részét.
A világhírű magyar borkultúra tovább növelheti ismertségét egy újraéledő hagyomány által. A Márton-naphoz kapcsolódó újbor ünnepe új kapukat nyit a hazai vendégforgalomban és az átalakuló borpiacon is.
Létezik egy lobbi, amely az egészségre hivatkozva az ellen dolgozik, hogy az emberek bort fogyasszanak – mondja Laposa Bence. A borásszal az ágazatot érő kihívások mellett a Balaton imázsáról is beszélgettünk.
Apa és fia együtt vezetik a St. Andrea Szőlőbirtokot, munkálkodásukat az Istenbe vetett erős hittel végzik, boraik rendre rangos díjakat nyernek. Személyes indíttatásukról és hivatásuk megpróbáltatásairól kérdeztük őket.
Olyan vegyi anyagok lehetnek benne, amelyek évtizedekkel ezelőtt nem is léteztek.
A tápértékjelölési rendszert a 2024-es szüret termékeinél alkalmazták először.
Gazdag hagyomány, drámai folyamatok, nagyszerű lehetőségek – valahogy így lehet összegezni a magyar bor helyzetét. A részletekről Rókusfalvy Pál kormánybiztost kérdeztük.
Óriási visszakapaszkodás!
„Az EU-nak fel kell adnia azt az ideológiai dogmatizmust.”
