Eljött a palackozott fröccs kora

A palackozott fröccs nem kimondottan az a dolog, ami úton-útfélen szembejön a boltok polcain. Egyrészt, mert a fröccs lényege az adott pillanatban rejlik: hogy a szóda frissen kerüljön a borba, lehetőleg úgy, hogy látni lehessen, milyen arányban keverik.

Másrészt mert Magyarországon előírások és az adóteher miatt hosszú ideig kifejezetten nehéz volt forgalomba hozni ezt a terméket. Egy ideje a kormány megkönnyítette a palackozott fröccsöt eladni kívánók dolgát azzal, hogy kivette a terméket a jövedékiadó-köteles dolgok köréből, mégsem ostromolják a polcokat és a boltok hűtőszekrényeit a Szent István Korona light vagy a Varga Szódás Rozé feliratok.

A fogyasztók furcsállják, a marketingesnek tetszik

Pár borfogyasztó ismerősnél rákérdeztem, vennének-e palackozott fröccsöt, ha látnák maguk előtt a boltban. A túlnyomó többség ódzkodik tőle. „Nem hinnék a tartósságában, nem tudna elég nagy lenni a portfólió, azaz milyen fajtából, milyen arányban keverik?” – aki nem automatikusan a fröccs meggyalázását látja a termékben, annak ez az egyik leggyakrabban feltett kérdése. Volt, aki magát a palackozott fröccsöt nem tartja jó ötletnek, annak viszont örülne, ha az adott pincészet feltüntetné a hátcímkén, milyen vizet ajánl a fröccsösítéshez. (Ilyen egyébként Németországban létezik, igaz, fordítva: a Selters-vizek hátcímkéjén szerepel, hogy a geisenheimi borászati egyetem őket ajánlja bor mellé. Magyarországon a Szigetközi Friss Víz hirdeti magát azzal, hogy a sommelier-k őket ajánlják – igaz, nem fröccshöz.) Az általunk megkérdezett marketingszakember, Benei Péter szerint a fogyasztók fenti ellenállása könnyen megtörhető: „Természetesen mindent el lehet adni, csak jól kell becsomagolni.”

Ez egyébként igaz, a címkét látva rögtön vettem is egyet: a bécsi reptéren lévő szupermarket hűtőpultjában jött szembe velem a viszonylag ismert kremstali szövetkezet, a Winzer Krems A Prima fröccse. (Az ő boraik kaphatóak például a Railjeten, de exportban is erősek az 5-6 eurós kategóriában.) Az ital 1,39 euróba kerül, 0,33 liter, 5,5 térfogatszázaléknyi alkohol. A hátcímke alapján fehérbort és ásványvizet dúsítottak szén-dioxiddal a Römerquelle üzemében. Hogy milyen bort rejt a palack, nem derül ki, tippre vegyes fehér házasítás: vélhetően zöldveltelini az alap, talán olaszrizling és pinot blanc van még benne. Arányok terén hosszúlépés, picit híg, a szénsav mennyisége elsőre sok, de tiszta és korrekt a bor. A hátcímkén szavatossági dátum is szerepel: a 2015 májusában vásárolt fröccs 2017 márciusáig fogyasztható.

A nagyobb borászatok nem vágnak bele

Varga Bálint, a badacsonyörsi Varga Pincészet ügyvezetője a Mandiner kérdésére elmondta: szerinte a téma nem kifejezetten aktuális, komoly borhiány van ugyanis a piacon, és pont a könnyű, illatos fehér- és rozéboroknál - ezek a legideálisabbak fröccskészítéshez - örülnek, ha kitart a következő évjáratig a készlet.

Tőle megtudtuk azt is, hogy a nyolcvanas évek végén a Hungarovinnél volt már szándék egy ilyen termék bevezetésére, ám végül elbukott a projekt. Varga Bálint elmondta: a velük kapcsolatban álló beszerzőket sem érdekelte nagyon a palackozott fröccs ötlete. Nem úgy a nyári fesztiválok közönségét, ahol nagyon pörgött: a korábbi szabályozás szerint a töltéstől számított 24 óráig jövedékiadó-mentesnek számított a termék. A bort és szódát műanyagpalackba tették, majd helyben lepalackozták. Varga Bálint szerint a nyári fesztiválokon aratott siker miatt talán speciális helyen lévő boltok, éjjel-nappalik hűtőpultjaiban lehetne esetleg árulni ezt a terméket.

Megkérdeztük a hazai borpiac másik nagy szereplőjét, a Törley Pezsgőpincészetet is, ott azt a választ kaptuk, hogy nem foglalkoznak a kérdéssel.

A palackozott fröccs úttörője

Nem így egy budapesti cég, az eredetileg kazántervezéssel, karbantartással és szervizeléssel foglalkozó Vasuta Zrt. Telefonon értük utol Vasuta Gábort, a Vasuta-fröccs ötletgazdáját és a szikvízzel dúsított bor palackozásának jogtulajdonosát. Beszélgetésünket Vasuta Gábor rögtön azzal kezdte, hogy ő járta ki a kormánynál, hogy eltöröljék a palackozott fröccs Varga Bálint által is említett literenként 98,70 forintos jövedéki adóját. „Ha a bor jövedéki adója nulla, és a szikvízé is nulla, akkor a kettő keveréke miért jövedékiadó-köteles?” — kérdezi Vasuta Gábor.

Megtudtuk, a kékfrankos rozéból, illetve cserszegi fűszeresből 51 százalék bor, 49 százalék szóda arányban készülő 0,33 literes, 5 százalék alkoholtartalmú Vasuta-fröccs magyarországi palackozása most indult Izsákon, a töltősoron minimálisan lefuttatható 26 ezer palackkal. A palackozott Vasuta-fröccs alapanyagát Duna-Tisza-közi borászok szállítják, ugyanis ők azok, akik jó áron jó és állandó minőséget adnak, tudtuk meg.

A termékekről a nagyobb üzletláncokkal már ártárgyalások folynak, 250 és 350 forint közti árat céloz meg a gyártó. Az Osztrák-Magyar Monarchia egykori területén hatalmas érdeklődés övezi a palackozott fröccsöt: rendeltek már Szlovákiából, Szerbiából és Romániából is, utóbbiban főleg a nagyobb kiszerelést keresik. Óriásplakát-kampány nem lesz, főleg a facebookos hirdetések és a gerillamarketing lesz az, ami sikerre kell vigye a Vasuta-fröccsöt. Ha bejönnek a számításaik, félliteres és literes kiszerelésben is árulják majd a terméket.

Nem ők az elsők egyébként, akik a rendszerváltást követően palackozott fröccsel próbálkoznak: több kisebb-nagyobb pincészet is tett már kísérletet arra, hogy elkészítsen, akár piacra dobjon egy ilyen terméket, ám valamelyik fázisnál mindannyian elbuktak. Még a kampánytanácsadó Braun Róbertnek is volt palackozottfröccs-biznisze.

Az emberek lustasága jó üzlet.

Hamarosan vakon, laikusok alkotta zsűrivel kóstolunk össze különböző palackozott fröccsöket friss fröccsökkel, maradjanak velünk!